Bizalmas Értesítések 1939. július

1939-07-21

Riga, július 21. /Lengyel Távirati Iroda/ leméiből „ „ érkező jelentések a város német lakosságá­körében tapasztalható nyugtalanságról számolnak be. A nyugtalanságra a német hatóságoknak az a szándéka ad okot, .hogy a birodalom belsejébe, akarják elszillitani mindazokat aL . .-. . lakosokat, akik a csatla­kozás előtt nem voltak a nemzeti szocialista szervezet tagjai. Ez az intézkedés elsőaárban a litvánokat érinti, akik helvére a biroda ; lomból németeket küldenének. /MTI/ £ meíneii Varsó, július 21. /Lengyel Távirati Iroda/ A lengyel lapok danzigi jelentései szerint a dan­zigiak mély elégedetlensége a hitleri politika felett ada vezetett, hogy a szabadvárosban nagy tömegű röpiratokat terjesztettek ilyen fel­irattalv"Szabad város akarunk maradni!" A rendőrség minden ereiével a terjesztés megakadályozásán dolgozik. /MTl/ Bukare st , július 21. /Orient Radio/ A Timpul felemeli szavát bizonyos külföldi lapoknak azzal az állításával szemben, hogy az angol és a francia szavatosság megér "pitét te Románia ellenállását' az ellene irányuló területi követe lésekkel szemben. Állításának alátámasztására a külföldi propaganda hi vatkozik Calinescunak és Gafencunak júniusban 3. kamara előtt tett nyilatkozatára, amely szerint Románia hadseregével védi meg független­ségét és sérthetetlenségét. Az ellenséges propaganda szándékosai megfe­ledkezik arról a tényről, hogy március 27-én - tehát még minden szava­tosság előtt - hasonló erélyes nyilatkozatokat tett a ket román állam­férfi. Calinescu ugyanis március* 27.-én a követketőket mondotta: * A kor­mány tezölte a külügyminisztériumokkal, hogy el vagyunk tökélve határaink megvédésére. Területi integritásának védelmében Románia felveszi a harcot bárki ellen is, anélkül, nogy mérlegelné a küzdelem : *: esélyeit. Bármi legyen is az eredmény, a történelem fel fogja jegyezni, hogy rl tökél­ten ragaszkodtunk függetlenségünkhöz és volt tí tors águnk azt védeni." Ga­fencu ugyanazon a napon igy nyilatkozott:"Romániának eltökélt szándéka, hogv fegyverrel kezében megvédi határait és függetlenségét. Aki e két javahoz hozzányúl, azzal felveszi a harcot." - Ezek a nyilatkozatok - ' folytatja a Timpul - má r cius 27-en hangzottak el, mig.Chamberlain és Daladier csupán április 13-án - tehát^hetekkel később nyújtott szavatosságot Romániának. A tények sorrendje tehát bizonyít ja, "hogv nem a francia és angol szavatosság ösz­tönözte Romániát hajtnatatlansagra, hanem ellenkezőleg, a mi hajthatat­lanságunk kinyilvánítását követte a két biztosíték megadása. A mi vedel mi politikánkat sohasem befolyásolták és sohasem befolyásolják kívül­ről, üz a politika nemzeti politika, amely megfelel nemzetünk élete és haladása elemi szükségleteinek. Harc árán szereztük meg és őriztük meg függetlenségünket és eltökélt szándékunk, hogy azt. ha kell harc árán is megvédjük. Románia függetlenségét jogos és természetes határai biz­tosítják es ezeket mindenáron megvédjük* Az angol és francia biztosi­té kok .csupán szentesitették Romániának ezt az akaratát, pmely egvik té nyezoje az európai rend és béke fenntartásának. /MTI/

Next

/
Oldalképek
Tartalom