Bizalmas Értesítések 1939. május

1939-06-01 [1503]

Ba Ma/Má R ó m a, június 1, /Magyar Távirati Iroda/ Az olasz sajtó nagy érdeklődéssel kisen a demokraták diplomáciai erőfeszítéseit a Balkan irányában. A Corriére Padano szerint igen sok jel arra mutat, hogy Anglia és Franciaország még nem tett:' le arról a reményről, hogy a ga- " ranciákat kiterjesszék a? egész Bákánra. Antifasiszta körökben olyan hí­rek keringenek, hogy előbb-utóbb Belgrádot és Szófiát is bevonják a totális államok elleni blokkba. A lap rámutat arra, hogy akik ilyen reményeket táplálnak, nem számolnak Jugoszlávia földrajzi és Bulgária történelmi helyzetével. Kern gondolnak arra, hogy Szófiának még bizonyos követelései vannak Romá-­niávai és Görögországgal szemben és azzal sem számolnak^ hogy Jugoszláviá­nak a Németországgal"es Olaszországgal való együttműködés sok gazdasági hasznot és az Adriai-tenger biztonsacát jeienti. A francia és az angol diplomácia minden erőf eszitDépe ellenere Jugoszlávia nem engedi magát be­lesodortatni olyan viszályba, amely nem érinti közvetlen életérdekeit. Pál régensherceg berlini utazása egyébként bizonyitja a jugoszláv politt"kának ezt a realizmusát. A Tribuna szófiai jelentése szerint a bolgár fővárosban' nyilt titok, hogy a nyugati demokráciák óriási diplomáciai nyomást gya­korolnak' Szófiára, hogy Bulgária megváltoztassa elutasitó magatartását a Balkán-szövetség iránt. Ennek a nyomásnak azonban nem lesz'eredménye. A legutóbbi dsbrudzsai incidensek még élesebbé tették a román-bolgár viszonyt. A bolgár'jugoszláv viszony 'továbbra is jó. A bolgár főváros politikai és katonai köreiben megértették, hogy az angol-francia beke­ritő politika milyen veszélyt jelent a bolgár revizionizmus szempontja-" ból, viszont látják, hogy a német'clasz politika a nemzetközi igazság ki­vivására irányul és éppen ezért rokonszenvvel követik azt, A Stampa belgrádi tudósitója szerint Jugoszlávia a nyuga­ti nagyhatalmak első közeledési kisérletére is már határozott nemmel"vá­laszolt. Meg kell'állapítani, irja a tudósitó, hogy Valamennyi közép­európai és balkán-állam között a legsúlyosabb helyzete Romániának van: Törökország és Görögország a bolgár veszélyre való tekintettel szövet­kezett egymással. A bolgár népet erős reménykedés tölti el a jövő tekin­tetében es megérő siti a bolgár helyzetet a Jugoszláviával teremtett ba­rátság is. " Ami Magyarországot illeti, a magyarok törekvései egészen nyilvánvalók - folytatja a Stampa. LássuK már most, mi az a diplomáciai szerk/szet . amely a románok sorsát biztosítja ? Sem Török- sem Görög­ország nem támogatja majd őket, ha kitör a válság. Oroszországtól sem vár­hatnak majd segítséget, mert az oroszok bonyodalmak esetén nem fognak habozi ni, hogy elfoglaljak Besszarábiát. Marad tehát Jugoszlávia, amely a ten­gelyhatalmakkal való barátsága folytán döntő szerepet játszhat. Jugoszlávia támogatása Románia szempontjából attól függ, hogy Románia nem engedi bele­lovalni magát semmiféle kalandpolitikába. Ezt hír szerint a jugoszláv kül­ügyminiszter legutóbb határozottan megérttette a román külügyminiszterrel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom