Bizalmas Értesítések 1939. április
1939-04-05 [1502]
G Íf/Ln /A Tribuna cikkének folytatása/ Amig a megszállás nehezen haladt előre, addig a magyar kormány minden lehető garanciát megígért, hogy azután mozgósítsa n és csapatokat vonjon össze a Szamos éo a maros torkolatánál. A román kormány részletes koncentrációval felelt, ami ujabb alkalmat nyújtott arra, hogy az ország lelkesen állást foglaljon minően,a határait sértő követeléssel szemben. Aromán kormány a miniszterelnök oeszédein keresztül feltette a pontot az i betűre és hangsúlyozta, hogy Románia nem érett meg távolról sem a rab szolgaságra, Románia és népe oárkivel megverekszik, aki fegyverrel a kezében osi jogait tagadásba venné. A román nép iem g ondol arra, hogy esetleg nagyobb számú nadcrővelf {maga tsz emb gKjtalaBHj ami Magyarország esetébon nem is áll fenn. Ez válaszul szolgál Icsáky %róf külügyminiszternek is, aki/a.magya r képviselőház külüg yi .bi zottsága előtt mondott beszédében kirohanásokat engedhet meg magának, ; . azt hitte, hogy J Csáky István gróf külügyminiszter azt mondotta, hogy mint® marad tűnk 1 - " volna nyugodtan, csak az ő háborús fenyosctésoiro. - ezok az ő szavai, liás, egészen más a valóság, államtitkára Biztosította a mi budapesti követünket, hogy kormánya figyelemmel lesz a mi jogos észrevételeinkre; a kárpábalgái valóságokat illotőnn, és köszönetet mondott igen barátságos magatartásunkért. Csáky gróf azonban ezt is cl akarja felejteni s mindenáron azt akarja kifejezésre juttatni, hogy Magyarország titáni harcot vivott a félmilliós ruszin tömog olcsatíolása érdekébon. Ezzel a hadakozással akarta elterelni a figyelmet a román határ mentén mozgósított és elhely ezett csapatok tulajdonképpeni rendeltetéséről. 2z a szándék nem lehetett barátságos, mert semmi esetre sem volt védelmi jellegű, hisz Romániát senki sem gyanúsíthatja meg támadó szándékkal, .jbben az esetben ellenkezőleg, nagyon békeszeretőnek mutatkoztak Magyarországgal szemben. Szomszédaink valószínűleg arra gondoltok, hogy kcllo román előkészület hiányában fél-éjszaka átlépik a román határt és itt maradnak. A magyarok befejezett tények elé akartak állítani minket,Reméljük, Magyarország megértette, hogy mi azonnal rájöttünk kormánya diplomáciájának finomságára és nem ijedtünk meg fenyegetéseitől. Fenyegetéseiktől olyan mértékbenmem ijedtünk meg, Rogy külügyminiszterünk nem is talált Osáky gróf tónusának jellemzésere jobb kifejezést, mint azt az autentikus román iróniát, hogy "rettenetes energia". G Áf/Ho Bukare s t , április 5. /Magyar Távirati Iroda/ A Semnalul idézi Raüu Crutzescu berlini román követ megbízólevelének átadása alkalmából Hitler kanecllárhoz intézett beszédet, majd azt irja, hogy a beszeg a Németország és Románia közötti együttműködés érdekében hangzott el. Meg kell ismerni a népek természetét mert csak igy lehet legjobban hasznosítani a nemrégen megkötött románnemet gazdasági egyezményt. Vagyunk itt románok egypáran - írja a lap-/ akik a legteljeseba mértékben ismerjük Németországot, akik német iskolákba jártunk, akik ismerjük a németnyelvet és akik eveken keresztül azonosítottuk magunkat a német szellemmel. Voltunk elegen itt románok, akik nem hitttjk, hogy n Versailleshen elhatározóttak teljes egészükben fennmaradnak és akik a világbéke érdekében meg kívántuk javítani viszonyunkat a világháború utam időkben annyira kipróbált német néppel. hem lehet tehát nekünk^azt felróni, hogy hiányzott akár a német nép természetének, akar szükségleteinek megértése. ' •
