Bizalmas Értesítések 1939. április
1939-04-23 [1502]
Ve Bl/Vv Berlin, április 23. /Magyar Távirati Iroda./ A német politikai körök érdeklődését most elsősorban^a velencei olasz-jugoszláv megbeszélések kötik le. Általános az a nézet, hogy a velencei tárgyalások túlnőnek a megszokott politikai megbeszélések keretén és eredményük nemcsak az európai helyzet, hanem az egész világbéke szempontjából nagyjelentőségű lehet. Berlinben biztosra veszik, hogy a velencei találkozón véglegesen tisztázódik a tengelyhatalmára ós Jugoszlávia viszonya és Jugoszlávia kifejezetten a tengelyhatalmak politikaia mellett foglal állast. Belgrád mar többizben világosan tanuielét adta barátságának Róma és Berlin irányában, a közelmúltban pedig Csehország felszámolásánál és a balkáni események alkalmánál félreérthetetlenül kifejezésre juttatta a tengely politikája iránt érzett bizalmát és barátságát • Berlini politikai körökben ugy tudják, hogy a velencei megbeszélések általában három kérdés körül forogtak; 1. / Az általános világpolitikai helyzet.- Ezzel kapcsolatban megvitatásra került a demokrata hatalmak bekéri tő kisérlete ,amellyel szemben Jugoszlávia eddig is világosan állást foglalt. 2. / A dunai és a balkáni kérdés.- Ezzel kapcsolatban Berlinben kiemelik, hogv az 1937 évi húsvéti olasz-jugoszláv egyezaény óta Olaszország kitartóan azon igyekszik, hogy baráti viszonytjteremtsen Belgrád és Budapest között és ezx a viszonyt állandósítsa is. Ezen az uton azcta sok örvendetes lépés történt, de kézzelfogható eredményt még nem sikerült elérni. A most befejezett magyar-olasz tárgyalások megmutatták, hogy a magyar kormányban megvan a hajlandóság a ^délszláv közeledésre^ amelvet Belgrád is feltétlenül szívesen la t, Valószinü, hogy a velencei találkozó egyik főfeladata ennek a közeledésnek határozott és végleges formát adni. 3. / A tulajdonképeni olasz-jugoszláv kapcsolat.-Ezzel kapcsolatban rámutatnak arra, hogy Markovics jugoszláv külügyminiszter, aki hosszú ideig volt berlini követ, nemcsak Németországnak őszinte^barátja, hanem alapos ismerője és csodálója a fasiszta01aszországnak i is és régi barátja Mussolini miniszterelnöknek. A két ország politikai barátságán kivül fontos szerephez jutnak közös gazdasági érdekeik is, amelyek a Jugoszláviával szomszédos Albánia várható gazdasági fellendülése révén most még nagyobb jelentőségüekké válnak. Ebből a meglevő keretből - hangoztatják német politikai körökben - máris adva vam a velencei megbeszélések előrelátható eredménye T ez pedig minden bizonnyal E£Xg£ a Belgrád és a tengelyhatalmak közötti viszony kimélyitéséből, a Budapest és Belgrád közötti állandó baráti kapcsolat létesitésére irányuló magyar-jugoszláv tárgyalások előfeltételeinek megteremtéséből és az olasz-jugoszláv politikai, kulturális és gazdasági együttműködés még szorosabbátételéből iog állani. Német körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak annak a ténynek, hogy a jugoszláv külügyminiszter az olasz-magyar és az olaszjugoszláv tárgyalások befejezése után közvetlenül Berlinbe tátogat.^ A Beutsche Allgemeine Zeitung értesülése szerint CincárMaikovics külügyminiszter -Berlinből egy&esen Budapestre utazik a magyarjugoszláv megegyezés aláirása céljából. A lap nem tartja, lehetetlennek-, hogy ezekbe a széleskörű tárgyalásokba esetleg . Szófiát is bevonják. /Polyt.köv./
