Bizalmas Értesítések 1939. április

1939-04-20 [1502]

Ch Ln/Ln Genf, április 20. /Magyar Távirati Iroda/ Az egész svájci sajté a magyar miniszterelnök és külügy­miniszter római látogatásáról ir. Különösen kiemelik Mussolini és Teleki Pál gróf pohárköszöntőjét. A Journal de Geneve és a Courrier de Geneve az Ksti Újság római tudósítójának öt pontba foglalt tárgyalási anyagát közli budapesti jelentés alapján. A Journal de Geneve a magyar csapatok összpontosítása megszüntetéséről ad hirt. A magyar kormány ezzel azt célozza, hogy elejét vegye egyes külföldi lapok a/na híresztelésének, mintha nem foganatosította volna a román határ mentén a csapatvissza­vonásokat. A Neue Zürcher Zeitung római tudósítója a római láto­gatással kapcsolatban azt irja, jól lehet még nem adtak ki hivatalos közleményt, kétségtelen, hogy mindkét részről elérték a kitűzött célokat. Egyébként a magyar államférfiaknak soha nem állt szándékában külön meg­állapodásokat létesíteni. Már a pohárköszöntők hangja is rendkívüli szívélyességet árult el. Az olasz sajtó Teleki Pál gróf beszédéről azt irja, hogy "talán még soha sem tartottak tartalmasabb és meleg barát­ságtól izzóbb diplomáciai pohárköszöntőt*. Hangsúlyozza továbbá Teleki Pál gróf beszédének azt a részét, amely a Budapest és Belgr'd közötti kölcsönös tisztelet megnövekedéséről szól. Ugyanezen esetnek kellene beállani a Budapest és Bukarest közötti viszonyban. . A Courrier de Geneve *A szabad kéz politika ja* címmel oikket közöl budapesti levelezője tollából. A cikk tárgyilagosan és ro­konszenvesen ismerteti Csáky István gróf külügyminiszter külügyi expo­zéját, amelyből - a levelező szerint - különösen két gondolat domborodott ki világosan: az hogy 1./Magyarország a szabad kéz politikáját óhajtja folytatja és hogy 2./ Magyarország Romániával békés uton kivan megegye­zésre jutni. „ A Der Bund "Magyarország külpolitikai aktívitása"cim alatt vezércikket közöl, amely a római és a küszöbönálló berlini látoga­tással,.' ' < a Nemzetek Szövetségéből való kilénés.*.-x$el, a Romániával való viszonnyal és az ui választások kérd'se vei foglalkozik. A magyar államférfiak római és berlini látogatása - mondja a cikk ­nem pusztán udvariassági tény, hanem azoknak különös politikai jelentő­ségük is van. A külpolitikai szabadságaira:! A ^féltékeny Magyarország a tengely-hatalmakkal szemben, amelyeknek nemzeti kívánságai megvalósítá­sának előmozditását köszönheti, a Nemzetek Szövetségéből való kilépésé­vel mintegy rokonszenve megnyilatkozásának újbóli jelét adta. Mégis ki­lépésének meg voltak a maga benső okai s az rtiyW^a meggyőződéséből áll, hogy a Nemzetek Szövetségétől sem területi igényei, sem kisebbség­védelmi politikája megvalósítását nem remélhette. A római és berlini látogatások során Magyarországnak a tengely politikáján belül betöltendő különös szerepe kerül megtárgyalás alá. A német birodalomnak Romániára gyakorlandó nagyobb nyomásánál magyar közreműködésre van szüksége. Ezzel pedig függőségi helyzet állna elő. A magyar külpolitika függetlenségének a jele, nogy közvetlen tárgyalások utján kívánja áthidalni a Romániával való ellentétet. Csáky István gróf a magyar kisebbségek jogainak biztosítá­sát szabta Románia te^ileti épsége tiszteletben tartása előfeltételéül. A zsidótörvény a felsőházban is bizonyos módosításokkal elfogadták. A kor­mány most ui választásokra készül s az sokak véleménye szerint a kormánynak • ibiztos és nagy többséget latszik biztosítani. A siker záloga legfő­képen'a kormány külügyi politikai sikereiben és a kommányelnöknek a legszé­lesebb néprétegeknél is élvezett személyi szimpátiájában rejlik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom