Bizalmas Értesítések 1939. április
1939-04-17 [1502]
G Ifftti Bukarest, áp-ilis 17. /Magyar T'virati Iroda/ Több újság foglalkozik Csáky István gróf külügyminiszter beszéde-vei és a részleges leszereléssel. , A Románia igy ir: Amikor . gy látszott, hogylneggondolatlan ellenséges aspirációk meg akarják zavarni nyugalmunkat, nagyszámban jelentkeztek a behivottak az ősi föld . védelmére, A dák sárkány hiv<5 hangja eljutott az örökre felszabadított erdélyi tájak minden részébe. "Románia politikája nem támadó jellegű s a mozgósításnak csak védelmi jellege volt. Abban a pillanatban, amikor a budapesti kormány kijelentette, hogy nincs semmi követelése területi épségünket illetően, Románia természetes módon leszereli fokozatosan határmenti csapatait, abban a mértékben, amint az ott elhangzott garanciákat tények fogják bebizonyítani. k román csrprtok nem provokáltak, nehogy a határ menten összetűzések támadjanak, amelyek nemkívánatos bonyodalomhoz vezettek volna. Hasonlóképpen az erdélyi kisebbségi lakosság kifogástalan elbánásban részesült, A Magyarországgal való jószomszédi viszony Csáky István gráf külllg-yminiszter kijelentései revén sokat igérő. kilátással kecsegtet. Románia tudatában van a szomszédokkal való jóviszónwiasznos következményeinek. A határaenti csapatok visszavonásával a dolgok meg fognak nyugodni. igyelőre az öregebbeket küldik haza, akiket a fiatalabb korosztályok is követni fognak, ais másik cikkbeniáp azt irja, nogv a csapatoknak a határról való visszavonása "Románia lojális válaszát jelenti Magyarország uj magatartására, A román válasz azt bizon.íitja, hogy Románia mennyire érzékeny minden olyan barátságos gesztus iránt, amely a jogok kölcsönös elismeréséből származik. A lap reméli, hogy Románia magatartásának meglesz a megérdemelt visszhangja s Románia ós szomszédai között olyan szivélyes viszony fog előállani, mint amilyenre mindenkinek szüksége van a fejÍ5dés érdekében. A T;.mp_ul ezeket irja: Csáky István gróf külügyminiszter kijelentése megértőbb álláspontot jelent, mint az eddigi magyar magatartás. A magyar külügyminiszter kijelentéseire adott román válaszból kitűnik, mennyire igyekszik Románia a jószándékra baráti cselekedetekkel válaszolni. Abban a mértékben, amelyben a magyar kormány még jobban tisztázni akarná a magyar-román viszonyt, mindig jóindulatra és megértésre fog találni a vezető román köröknél, hogy megerősítsék a két ország közötti békét. A Curentul * > azt irja, hogy a magyar rejszről adott garanciák után Románia elrendelte csapatainak visszavonását. Magyarország becsületes eljárásának tanújelét adta Csáky István gróf külügymmiszter nyilatkozata által, ,amelyet Románia tudomásul vett anélkül, hogy abban távolról is kételkedjék, Epén ezért a legteljesebb jóhiszeműséggel és* mentesen minden háborús szándéktól, Románia leszereli" hadseregét. Az Uniyersul igy ir: Cs^'ky István gróf külügyminiszternek az a kijelentése, hevítiszteletoen kivonja tartani Románia határait, azt bizonyítja, hogy olyan' * kiengesztel óaés történt, amely feljogosította a román kormányt a hivatalos közleményben közöltek megtételére. Részünkről kívánjuk, hogy a szomszéd országgal való kieageszt elődé s állandó legyen. JA Porunca Vremii /Az idők parancsa,szélsőjobboldali/ ezeket irja: Az idegesit? pont a mai helyzetben egyedül Magyarország lehetett volna, de már onnan sem fenyeget veszély. Csáicy István gróf külügyminiszter őszinte nyilatkozatával eloszlatott minden felhőt, A Magyarországgal való viszony rendes mederbe való terelése utat nyit a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kimélyitésére ugy, ahogy ezt Közép- és Keleteurópa érdekei megkívánják.
