Bizalmas Értesítések 1939. április

1939-04-15 [1502]

o Ve,át Berlinből jelentik: A liolancVBlatter, a VDA /Volksbund für Deatsche im Ausland/ kiadásában megjelenp folyóirat legújabb száma majdnem kizárólag a Magyarországon élő németséggel foglalkozik. A lap térképet közel, amely szerint a Lunántulnak mintegy ketharmadr'sze zárt n'raet települési terület. Zárt német területként van feltüntetve a nyugati határvidék, a Duna könyökhajlásától délnyugatra egészen a Balatonig /beleértve Veszprémmegyéi is/, azután a Balatontól délre kis magyar sav után ismét zárt német települési terület következik /Tolna, Baranya/, egészen a déli határszélig. A német terület Budapest környékén /Nagymaros, Soroksár/ átterjed a Dunáninnenre, valamint németnek van feltüntetve a Duna-Tisza köze is délen /Bácsalmás környéke/, A térkép ezenkívül tizenöt különböző területet jelöl meg Magyarországon, ahol elszórtan nagyobb tömegben élnek németek, A térkép adatai a következők: Heideboden 35,227 Sopron és környéke 30.202 Kőszeg és környéke 4.505 Szombathely és környéke 3,461 Szentgotthárd és környé

ke 5^332 Nyugatmagyar országon öl tehát: • .'-'78.777 Duna-könyök 12,443 Csepel és környéke 53.781 Budai hegyek 90.681 Schildbegirge 44.758 Bakony 44.662 A magyar középhegységben él t ehát: 246.325 Sváb-Törökország 233,193 Bácska 47.646 Elszórt német telepek 42.605 összesen Magyarországon S4ö.;>4ft német, Ebbem a számban nem foglaltatik benn a térkép szerint a magyar városok németsége - feivéve a nyugatmagyarországi városokat - úgyhogy"a magyarországi németség száma több mint 700.000-re teheti, A lap egyik cikke felsorolja, hogy mit alkottak a németek Magyarországon. A mai Magyarország területen - irja a cikk - már egy évszázaddal a magyarok megjelenése előtt,német városok keletkeztek, mint Fünfkirchen, Udenburg. Altehburg, Mossburg, sih, A magyarok bejövetele után is a németek maradtak a kultúra terjesztői, A magyarok jogrendszerüket, közigazgatási rendszerüket /megyebeosztás/ a németektol vették át. A XVIII. száz dtol kezdve a Habsburgok tervszerűen gyarmatosítanak. A XIX. század elején Magyarország negyvennyolc szabad városa német, A kiegyezés után indul meg a némrtséé erős asszimilációja. Toldy Ferenc, a magyar irodalomtörténet atyja, nemi volt /Schedel/, német volt Pulszky Ferenc, Darányi /Grieskorn/, Weokerle, Huny^falviy /Hundsdorfer/. Lenau és liszt Ferenc, Berezeg /Herzog/ Ferenc. A franciaimádó Rákosi, aki húszmillió magyarról él raodott és más népeket magyarosítani akart, német volt és Kremsnérnek hivták. /A cikk ezeket az adatokat Farkas Gyula, a Collegium Hungaricum igazgatója, berlini egyetemi tanár "Az asszimiláció kora Magyarországon;" cimü könyvéből veszi. A levelező megjegyzése,/ Budapestet németek teremtettek és épitctták.Hess András német voli,akárcsak Thurzó György is .Pozsonynak, a hajdani magyar koronázd városnak, ma is több német lakosa van, mint magyar. /Tolvtatása köv./