Bizalmas Értesítések 1939. április

1939-04-15 [1502]

Ch Ha/Wa Genf, április 15./Magyar Távirati Iroda/ A Journal de Geneve "Magyarors^ és a béke" cimü vezércikkében Briquet, a lap külpolitikai szerkesztője foglalkozik Magyarország helyzetével. A mai meghasonlott aggodalmas Európa - irja a hirtelen megnövekedett Német Birodalom szomszédságába került Magyarország felé forditja tekintetét és kérdi: Hitler társa vagy ellenfele lesz-e? Talán Lengyelország és a Balkán sorsa Budapesten fordul meg. A cikkiró nem osztja azok véleményét, akik Magyarországnak a népszövetségből való kilépését olyan cselekedetnek óhajtanák felfogni, amely a tengelyhatalmak "Kegyeinek" megnyerése céljából történt. Magyarországnak meg voltak erre a maga külön okai. Kánya Kálmán még a mult év májusában jelezte a kilépési lehetőséget, Csáky István gróf pedig most_ • beszédesen megindokolta azt: Magyarország semmi hasznát nem látta Genfnek. A kisebbségi kérdést legtöbbször Magyarország hátrápyára keelték, mereven ragaszkodtak a status quohoz és a reviziős szakasz alkalmazását még csak meg sem kísérelték, Magyarországnak sem a tanácsban, sem a re rombizottságban nem juttattak helyet. A magyarok büszkébbek voltak, semhogy emiatt panaszkodjanak és várakozásaikban csalódottan elhagytok Genfet. Ez mindenesetre sajnálatos, de igazolja, hogy Magyarországnak meg voltak a maga okai a kilépésre. . A külföld gyakran azt képzeli, hogy Magyarország két sondolat között tépelődik: visszaszerezni régi határait és küzdeni a ' Német Birodalomnak kiszolgáltató nemzeti szocialista kormányzat állen. A magyar kormány azonban erélyes intézkedéseket tott a szélsőséges jobboldaliak olnémitására és eléggé fel van vértezve az esetleges gleichsaltolásra vagy anschlussra. irányuló tórukvésckkel szemben. Hitler egyébként csak előnyét látná ha a magyarokat, ezt a kipróbált harcos népet a maga oldala mellett tudhatná. Hitler kezében nagy ütőkártya a magyar revizió. Kárpátalja visszacsatolásának nem álit útjában és az valószínűleg széleskörű, kulturális önkormányzatot kap. A fiuszinföld meghódítása világosan felfedi a magyar célokat: a ré»*i határok visszaszerzését. Budapesten tiszavirág életűnek tartják Szlovákia függetlenségét és Erdély miatt Bethlennek a Pesti Naplóban megjelent cikke szerint háború üthet ki minden pillanatban. Ilyen körülmények között a franciaangol tárgyaló felek szinte áthághatatlan akadály előtt állanak: Lengyelország megsegítése érdekében ki kellene békiteni a magyarokat és a románokat. Ámde egy román kormány sem járulhat hozzá a magyar igényekF

5, viszont a magyarok nem engednek ogy jottányit sem követeléseikből. Legfeljebb a követelések ideiglenes kitolásáról lehetne szó. Bethlen kifejtette cikkében, hogy a dunavölgyi kis államok Cseh-Szlovákia példáján okulva inkább félnek a francia-angol védelemtől. Ezek az államok nem kérnek Szovjet-Oroszország támogatásából sem. Nem marad más hátra, mint "jóviszonyU" tartani fonn a Német Birodalommal "még áldozatok árán is". Azok az okok, amelyek miatt Lengyelország vagy Románia tart a Nemet Birodalomtól nem forognak fenn Magyarország, esete-