Bizalmas Értesítések 1939. április

1939-04-14 [1502]

oG Vv/Vv Bukarest, április 14. _ -. • v- ' ... A Semnalul szerint ismeretes dolog, hogy nincs Európában agrár szempontból anahronikusabb helyzetű ország, mint Magyarország. A világháborútól máig Magyarország vezetői egymással vetélkedtek abban, hogy a magyar népnek a szociális nyomor enyhitéséro mindenféle reformokat, elsősorban agrárreformot Ígérjenek. Nem egyszer állították teljes komolysággal, hogy azt a reformot már megválósitottnak is lehet tekinteni. A magyar paraszt azonban minden alkalommal kiábrándult az Ígéretekből s a nyomorral maradt, a földbirtokosok pedig a birtokkal, a reformokat hirdetők podig az elszenvedett börtönbüntetésekkel fizették mog azt a bátorságukat, hogy rá mertok mutatni a magyar paraszt tragédiájára,A Felvidék egy részének visszacsatolása után a magyar kormány újra célszerűnek látta, hogy uj Ígéreteket tegyen, amelyeket azonban mai napig sem váltott valóra, sőt ellenkezőleg még a visszacsatolt földeken a cseh urachom által eszközölt agrárroformot is megsemmisitetto, ami által a parasztok újra . éhenhalásnak lettek kitévo. A "fölszabadító" magyarok újra elvet'

1 -ezt a darab kenyeret a parasztok szájából, amelyet az ''elnyomó" csehektől kaptak A történtté kből következtetni lehet arra, hogy milyen sors vár a magyarországi parasztokra is, akik 20 év óta tárják egy tisztességes és radikális agrárreform megválósitását. Magyarországon soha som történt és nom is fog történni semmi, a nagy földbirtokosok akarata ellenerő, ök tartják a magyar parasztot és munkást a legborzalmasabb rabságban s a legsiralmasabb erkölcsi és anyagi nyomorúságban, Azt hibszik, hogy csak igy használhatják ki a mezőgazdasági proletariátust kedvük szerint.Zentay Dénes: "Beszélő számok" cimü könyvéből közöl aa&tán a lap adatokat a magyarországi . földmegoszlásról. A lap azután megemliti Illyés Gyula, Szabó Zoltán, Matclcsy Mátyás könyveit és azokból cikkével azonos felfogású idézőtöket közöl, hogy megállapítsa, hogy Magyarországon az agrárhelyzet sokkal roszszabb, mint első pillanatra látszanék. Ez a magyar lapok cikkeiből is megállapítható, - irja a lap - s mindjárt szemelvényeket közöl a Népszavából s a Pesti Naplóból, majd pedig Ullein Ferencnek a magyar parlamentben tett azt a közbeszólását ismétli meg, hogy "adjatok legalább annyi jogot nekünk, mint Románia ad a magyaroknak". Természetes - irja a lap - hogy az i-lyon "hazafiatlan" őszinteségek . példás büntetésben részesültek Magyarországon. Ennek dacára a valóságok maguktól beszélnek. A valóság pedig az, hogy mig a magyar állaapolgár parasztoknak nincs földjük,a romániai magyar földhöz jutott, mert a román agrárreform nem tett különbséget földtelen magyar vagy román állampolgár között. A magyarországi paraszt a legsötétebb rabságban szenved, ahova pádig a magyar szuverenitás elér, az nom törekszik egyébre, mint a régi nagybirtokok visszaállítására és a demokratikus reformok megsemmisítésére./MTI/ oG Vv/Vv Bukarest, április 14. A Románia a Nagyváradi Színkör egy 1871 július 14-én megjelent szinlapját közli, amely szerint az nap egy romániai román színtársulat előadást tartott. A cikkíró ebből azt akarja bizonyítani, hogy Magya* -rszágon már 1871-ben annyian éltok ftagyvűradon románok, hogy ilyen szini-olőadást lehetett román nyelven tartani./MTI/