Bizalmas Értesítések 1939. március

1939-03-16 [1501]

A if/Szt Paris, március 15. /Magyar Távirati Iroaa/ A francia sajtó valószinünek tartja, ho^y a magyar és­lengyel csapatok még szerdán este kapcsok tot létesítenek egymással. A laook általában valószinünek tart jak, hogy Németország nem fog ellen- • vetést emelni a magyar-lengyel közös határ tervének megvalósítása ellen • A Ce Soir felveti a kérdést, hogy Németország magatar­tásának módosulása minek tudható be. Val°szinu - irja a lap -jhogy • német réséről nem akarták fölkelteni Róma, Varsó és Budaoost haragját. Sayébként is ugy látszik, hogy német részről egyelőre elfjtotték az Uk­rajna felé való előretörés tervét. Németország figyelme egyelőre Közea­ourópa felé fordul; német részről a Aözépeurópai államok szövetscabe való* egyesit és ér., gondolnak. ,/ A Journal dos Débats berlini ért osül éscfszérint Berlinben nem hajlandó tudomást venni arról a segélykérő táviratról, amelyet Volosin intézett a német kormányhoz. Német részről kijelentik, hogy Ru­szin szkó sorsa nem ér dekli Németországot .Most már Magyar ország föl­adata az, hogy megegyezésre jusson a ruszox kkal. _ Német­ország csak addig tanúsított érdeklődést Ruszinszkó iránt, amig a bécsi döntpoiráskodás érvényben volt. Mivel azonban a 8seh-Sslovák állam létezése megszűnt,a bécsi döntőbíráskodás ma már a történelmi múlthoz tartozó oiaaány. Magyarország Ruszinszkóban cselekvési szabadság felett rendelkezik. A Le Temps római értesülése szerint ugy látszik, hogy a csehországi események 'tárgyában Berlin és Róma között előzetes megálla­podás jötMétre. Berlin a tengely közös cselekvési programmj a alapj án járt el. Ch íf/Szt Genf, március 15. /Magyar Távirati Iroda/ A Journal de Geneve szerda esti számában "Csehország és Magyarország német birodalmi provinciák lettek" címmel igazgatója Joan Marcin tollából vezércikket közöl, amelyben többek között a következőket ir j a! Beszélnek airól is, hogy Osch-Szlovákia feldarabolását Berlin—Varsó-Budapest közötti tf össze esküvés" előzte meg. Ez nem helyes feltevés. Minden esetre minden arra enged következtetni, hogy Magyar­országot meglepetészorüen érték a dolgok, láz fogta el as embereket, amiden arról értesültök, hogy Hitler Prága elfoglalása előtt Pozsonyra teszi rá a kosét. Villámgyorsan elhatároztak, hogy elfoglalják Kárpát Ukrajnát, amíg a vezér a maga módia szerint megoldja a cseh kérdést. Ezzel talln izgalmat o'.ózhattak Hitlernek, de lemértek a kockázatokat, mert nem nyúl­nak Szlovákiához, amely német fennhatóság alá helyezte magát. Kell-e emiatt egyfelől Németország, másfelől Magyarország és Lengyelország közötti konfliktustól tartani? - kérdi a lap. Ez kétséges, minthogy Hitler is már többizhen igazolta, hogy korlátozni tud&a a kockázatokat. Igy tehát" elvárható, hogy legalábbis ideiglenesen el fogja fogadni a közös magyar­lengyel határ tényét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom