Bizalmas Értesítések 1939. február

1939-02-01 [1500]

S "s/W Varsó, fobruár 1. /Magyar Távirati Iroda./ A félhivatalos Gazeta ftlska ''Román-magyar megegyezés felé'' cimü cikkében vázolia a legutóbbi husz év során fennállott magyar-román viszályt. Megállapítja, hogy a trianoni szerződés volt egyik oka a megnemért esnek.5 magyar revíziós propaganda az erdélyi kérdést helyezte romáa-magyar megegyezés előterébe. Meg kell azonban állapítani,hogy Bukarestnek is komoly érvei voltak az erdélyi kérdésben, mert már a háború előtt bár Erdélyben nem voltak abszolút többségben a románok, de mindég a legnagyobb nemzeti sági csoportot alkották, amely nagyobbszámu volt,mint a magyarok. Éppen Erdélyben született meg a román önálló állami eszme is. A románok érvelésének súlypontja azon nvugszik, hogy a mai Romániában nem lehet pontos etnikai vagy nyelvhatárokat megvonni. A magyarok részben a jelenlegi határ melleTc húzódó keskeny sávot lakjákj főtömbjük azonban Erdély középpontjában, három kerületben van. A ket ország közötti feszültséget a"kisantant magatartása csak növelte. A bledi konferencia során - ezt meg kell hagyni a románoknak Románia részéről jóindulat mutatkozott. A csehszlovák krizis ugyan megszakította a tárgyalásokat, de mindkét kormány mérsékletével és tapintatával kikerülte" azt, hogy országaikat szembeállítsák egymással. Ma Bukarest meg szeret' e egyezni Budapesttel és Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök vállalta a közvetito-szerepet. A megkötendő szerződés jószomszédi viszonyt kivan teremteni Románia és Magyarország között. A Budapesten folytatandó tárgyalások során a lap ixaiormációi szerint Románia elismerné a magyar Kisebbség minden jogát és biztosítaná Magyarországot ezeknek a jogoknak tiszteletbentartasaról. Nehéz volna tagadni, hogy egy ilyen megegyezés inkább értelmi alapon jönne létre, mert érzelmileg ugy Bukarestben mint Budapesten ellenállás tapasztalható. De •Lengyelország és Jugoszlávia példája megmutatta, hogy van lehetőség ugy megegyezni a szomszédokkal, hogy évszázados ellenségeskedés ellenere lehetővé váljék az együttélés." S Bs/Vv V a r s ó . február 1. /Magyar Távirati Iroda./ * nagy példányszámban megjelenő Maly Dziennik szerdai vezércikkében foglalkozik a legutóbbi politikai megnyilatkozásokkal. Hitler beszéde után a cikk, amelyet ROmer Adám grof irt. rátér a lengyel-magyar viszonyra is és a következőket mondja: Emlékeznünk kell "

m - Csáky gróf magyar külügyminiszter szavaira is, aki a lengyel-magyar viszony változatlanságát^érgteljesen aláhúzta és arra. . hogy a magyar parlamentben erős tapssal üdvözöltek a külügyminiszternek azt a kijelentést, amely szerint ennek a viszonynak nemzetközi súlya és jelentősége van. Ez ujabb lehetőség Lengyelország számára, hogy dunamenti befolyását kiterjeszthesse, ami megfelel a Jagellók szeles alapon mozgó politikai elképzeléseinek.