Bizalmas Értesítések 1939. január
1939-01-05 [1499]
o- S /if/Vv Varsó , január 5. /Magyar Távirati Iroda./ Az Ilustrowany Kuryer Codzienny Beck lengyel külügyminiszter müncheni és obersalzbergi tartózkodásával kapcsolatban megállapitja, hogy berlini politikai körökben ezt a találkozást az egyik legnagyobb fontosságú politikai eseménynek tekintik. A lap az általános politikai világhelyzettel foglalkozva azt irja, hogy Berlinben az a nézet uralkodik, hogv Németország politikája előtt csak két ut áll nyitva; vagy csatlakozik a nyugati nagyhatalmak hatalmi < rendszeréhez vagy Románián keresztiül Oroszország ellen vonul. Ez az utóbbi eshetőség azonban csak akkor jöhetne számításba, ha elsősorban a ruszinszkoi közlekedési lehetőségeket megfelelően kiépítenék és másodsorban Románia belső szétesését idéznék elo. o- S iíf/Vv V a rs 6 , január 5. /Magyar Távirati Iroda./ A Kurier Warszawszki budapesti -jelentése szerint a. magyar területen lakó szlovákok küldöttséget menesztettek Imrédy miniszterelnökhöz, amely alkalommal különböző szabadságjogokat követeltek tőle, igy például Hlinka-gárda alapítását, szlovák folyóirat kiadását stb. Imredy miniszterelnök megígérte, hogy a szlovákok követelését kedvezően fogja elintézni. o- 3 uf/Vv Varsó , január 5. /Magyar Távirati Iroda./ A zsidó nemzeti irányú Nasz Prze^glad Ruszinszkoval foglalkozva megállapítja, hogj a régi Csehszlovákiában az orosz elemeket támogatta az állam, ami meg is felelt a való helyzetnek, mert Ruszinszko^ban csak nagyon kevés ukrán él és a népességben nem volt ukrán nemzeti érzés. Most olyan változás történt, amely Németország kelet felé irányuló expanzióját kell, hogy szolgálja. A lakossággal meg akarják értetni, nogy ukrán nemzetiségű. Mindez azért van, mert a csehek maguk nem érdeklődnek többé eziránt a föld iránt és mert az Németország érdeklődési körébe került. Prága most Berlin parancsainak engedelmeskedik és kénytelen hatalmas összegeket befektetni ebbe a szegény terméketlen országba. Utakat, vasutakat, kórházakat épit ma Prága Ruszmszkobaii. A cikk szerzője ugy véli, hogy a csehek Németországot ugy mint valaha a Habsburg-Monarchiát /^Srlá^i^sTé^rombolni. Bárhogyan is történjék azonban, a miniatűr ruszin állam soha nem remélheti, hogy az egész világ figyelmét maga felé fogja irányítani és valamikor különböző politikai intrikák színhelyévé válik. A kormánypárti Kurier Porannyban gróf Szuminszky Albert . /aki a cseh-magvar krízis alatt Magyarországon tartózkodott/ ir az 193839.év magyar külpolitikájáról. Hivatkozik Eckhardt Tibornak a Magyar Nemzetben megjelent cikkére és megállapítja,hogy minden a magyar politika orientációjának megváltoztatásiról terjesztette hir alaptalan. ^"rof Csáky külügyminiszter újévi cikke megmutatja a magyar külpolitika alapvonalait. Magyarország hűséggel van a Róma-Berlin tengely iránt, de kiemeli, a Lengyelország, iránti barátságot, amely a magyar külügyminiszter saját szavai szerint "szolid alapokon nvugszik". A Lenf yelországgal való barátság tehát fontos elem a magyar külpolitikában, agyarorszag kapcsolatai a többi szomszéd államhoz, tehát Csehországhoz és Romániához, a magyar kisebbségek sorsától függenek, illetőleg a magyar kisebbséggel való bánásmódtól, ez ékben az országokban.
