Bizalmas Értesítések 1939. január

1939-01-16 [1499]

jaiiuax xo. Q p. 'jászain. A Bl/L Paris, január 16. /Magyar Távirati Iroda./ Parisban nagy figyelmet szentelnek Csáky István gróf berlini látogatásának. Valamennyi estilap beszámol arról, hogy a magyar külügyminiszter megérkezett a német fővárosba. A T^mps vezető helyen foglalkozik Csáky István gróf utazásával kapcsolatban a magyar-német viszonnyal és Imrédy miniszterelnök politikájával. Csáky István gróf berlini utazása érdekes lépés abban a feszült sakkjátszmában, amely most leleteurópában és Középeurópában folyik - irja a lap. Amióta Németország bekebelezte Ausztriát és a szudétaterületeket, Európának ez a része bizonytalanságban él és Moszkvában, Varsóban, Bukarestben és Budapesten nem minden aggodalom nélkül vetik fel a kérdést, hogy a német terjeszkedés legközelebb milyen irányba fordul. Ismeretes, hogy Moszkva milyen erőfeszítéseket tett és tesz ma is, hogy a keletről morajló vihart nyugat felé terelje. Másfelől magyar és lengyel részről sikertelen kísérleteket tettek a közös határ érdekében, amely a német nyomással szemben védőfalat alkotott volna. Ez a kísérlet Németország akaratán hiúsult meg és ebből arra lehetett volna következtetni, hogy Németország most majd Ukrajna felé fordul. De a gyakorlatban az Ukrajnára irányuló német törekvések nagy nehézségekbe ütköznek. Amióta a szovjet kormány az ukrán lakosság jelentékeny részét Szibériába szállította es helyére nagyoroszokat telepitett le, nenkönnyü dolog Jkrajnában ukrán nemzeti mozgalmat éleszteni. Katonai támadásra fiszont csak Lengyelország területén át lehetne gondolni és igen kockázatos volna ilyen támadást a lengyel kormány akarata ellenére megkísérelni, végül nehezen volna elképzelhető az is, hogy Varsó és Berlin között megegyezés jöjjön létre az Ukrajna feletti közös uralom tárgyában. Következéskepén Németország habozik, hogy Ukrajna irányában közvetlen kezdeményezést ragadjon magához. Ámde a nemzeti szocialista dinamizmus önmagát hazudtolná meg, ha nem keresne ujabb teret a terjeszkedés számára. Valószínű egyébként, hogy Németország többé nem gondol szoros .értelemben vett területi annexiókra, mivel a nemzeti szocializmus törekvései faji téren körülbelül teljesen kielégültek. Inkább politikai és gazdasági befolyáskörzetek megszerzéséről, pontosabban búzáról és kőolajról van szó. Németország vezetői szükségképen Románia és Magyarország felé fordulnak. Berlin egyideig nagy reményeket fűzött a romániai Vasgárda-mozgalomhoz, de Codreanu erőszakos halála óta ezek a remények szétfoszlottak. Másfelől Nagybritannia, amely iogga 1 ugy véli, hogy a Feketetenger felé irányaié német terjeszkedés súlyosan veszélyezteti az angol érdekeket, hatalmas pénzügyi eszközökkel támogatja Károly román király függetlenségi politikáját. Németország azonban nem mond le szándékairól és bizonyára nirden eszközt fel fog használni avégből, hogy Románia a maga érdekköréhez csatolja. Egyelőre mégis könnyebb tér nyílik Németország számára Magyarország irányában. Ennek a nemes országnak az elmúlt husz esztendő folyamán nem volt szerencsés sorsa. A trianoni ke egyetlen feldarabolás után megalakult a kisantant, amely szembehelyezkedett a magyar követelésekkel. Később Olaszország Éj maga dunavidéki befolyásának kiterjesztése céljából kiindulópontul használta fel Magyarországot. Az osztrák-német egybeolvadás éta pedig Németország könnyű és csábító prédát lát Magyaror s zágban. o , . Kétségtelen, hogy Magyarország némi előnyt húzott Csehszlovákia feldarabolásából, de ez az előny keserűséggel iárt.