Bizalmas Értesítések 1939. január
1939-01-13 [1499]
A o- Ph/Zs I á r i s , január 13. /Magyar Távirati Iroda/ tí Le lemps budapesti levelezője , Maximé Beaufort Ma yarország és Németország viszonyával és ezzel kapcsolatos külpoltikai kérdések kel foglalkozik* Rámutat arra, hogy a magyar revíziós követeléseket érzelmi, gazdasági és földrajzi érveF támogatják. A trianoni,katasztrófa óta a magyar külpolitika egyetlen,célja a revízió volt. Ez a törekvés, amelyben minden magyar egyetért, első sorban is igen természetes érzelmi ilapon nyugszik. A magyarok ugy érzik, hogy meg nem érdemelt igazságtalanság történt velük, merthiszen Magyaroszág vezetői annakidején nem csak hogy nem akarták, hanem határozottan ellenezték a világháborút. A magyar revizionizmust emellett komoly földrajzi érvek is támogatják. Magyarország földrajzi helyzeténél fogva ezer éven át képes volt a Kárpátok medencéjében fenntartani politikai egységét. Áz az egy ség másfelől olyan eszmén ayxgoé dott, amely a logikai okoskodás hálójából kisiklik ugyan, de amely Magyar ország számára dogna szilárdságával bír. Ez az eszme a„Magyar zent Korona tana, amely egyfelől a keresztény misztikumot, másfelől az ország nemzetiségek felett álló politikai,egységét jelképezi. Emellett*Mag arország reviziós követe lései érdekeben fontos gazdasági érveket' sorakoztat fel* Végül ne felejtsük el azt som], hogy az elszakított torul) tok.nevezetesen Erdély és a Felvidék • fontosabb szoropot töltötte-e kulturális tekintetben, mint a többi részek. a cikk azután ismerteti Magyarország náboru utána külpolititkai át, az olasz-magyar barátság kifejlődését, majd áttér a bécsi döntőbíráskodásra. Magyarország számára Maximé Baaufort szerint a bécsi döntés keserű, kiábrándulást hozotti, mert le kellett mondania a Kárpátok természetes határvonaláról s a magyar-lengyel közös határról, A kiábrándulás érzését Bethlen gróf újévi cikke ékesszólóan juttatta kifejezésre, ^zenkivül Németország tiltakozást emelt az ellen is, hogy Pozsonyt; az ősi koronázó várost visszacsatolják Magyarországhoz. Másrészt a'németek megszállták a pozsonyi hidfőt s bekebeleztek három magyar községet. ^ magyarok nem tehettek mást, minthogy meghajoltak hatalmas szomszédjuk és "barátiuk" előtt. A német propaganda nagy tevékenységet fejt ki Magyarországon* Gsak a vak nem látja, hogy párhuzam áll fenn a magyarországi német propaganda' és a szudétaterületen a visszacsatolás előtt kifejtett német propaganda között A zsidótörvény alkalmazása is ütőkártyákat fog szolgáltatni Németországnak, amennyiben könnyen meglőhet, hogy a magyar ipari termelés visszaesését s a vállalkozó szollom megbénulását fogja maga után vonni. Ha a magyar iparban tőke és szakemberhiány mutatkoznék, ennek is csak Németország látna hasznát. Hír szerint bizonyos német ipari csoportok máris puhatolják a talajt Magyarországon. G o- ?/Zs Bukarest, január 13. /Magyar x ávirati Iroda/ A ciomnonullban Beldrimann fogla 1 kőzik Basch Ferencre k a völkischer Beobachfcerben a magyarországi német kisebbség helyzetéről adott nyilatkozatával és azt írja, hogy a : . német kisebbségek he lyzeto{lénye~ f osen jobb, mint a Magyarországon élőké. A Basch-nyilatkozatából nemTünik kí ogy milyen volt a német kisebbség helyzete Magyarországon a német unió meg'.a2rk$tása előtt. A németek tiz pontban összefoglalt kívánságai azonban azt jelentik, hogy Magyarországon még minidg sok a tennivaló. A cikkiró végül ajánlja az erdélyi szászoknak, akiknek eddig -"egy köszönő szavuk sem volt a romari nagylelkűségei szemben", .hogy gondoljanak arra, milyen sorsban él Magyarószgaon a 600.000 főny i német kisebbség. ^uxr^ruit^o^j
