Bizalmas Értesítések 1939. január
1939-01-13 [1499]
M Ha/Wa Berlin, január 13./Magyar Távirati Iroda/ Az esseni National Zeitung vezércikket közöl "Magyarország választói" cimmel, amelyben megállapítja, hogy Magyarország a bécsi döntőbirói határozat után ergyedül maradt az összes keleteurópai államok közül, amennyiben még mindig nem látja a jövőben követendő útját. Kétségtelen, nogy a magyar ellenzék nemcsak belpolitikai kérdésekben ellenzi a kormány politikáját, hanem külpolitikai szempontból is, Bethlen és Eckhardt Kányával egyet erabe n azok közé a magyarok közé tartoznak, akik minden kétségen kivül a Versailleban és Trianonban győztes államok oldalán állnak és azt hitték, hogy ezek ' segítségével lehet Magyarországot újra felépíteni. Ennek az antantbarát csoportnak a szellemi vezetője kétségtelenül Kánya volt. aki antantbarát politikáját a regi diplomáciai iskola eszközeivel nagy-" szerűen tudta ltolezni* Ez annál könnyebben sikerült neki, mert kül« ügyminiszterré történt kinevezése előtt Berlinben működött és ott mindig a németbarát magyar nagyúr látszatát tudta kelteni. Amidőn Kánya 1933 február 7.-én külügyminiszter lett, a Német Birodalomban széles rétegek azt gondolták, hogy Németország eme régi ismerőjével olyan ember kerül Budapestre, aki az előző francia-angol tájékozódással szemben Németország barátságát fogja keresni. Ez valóban ugy is látszott - f olytaip a lap - mert Kánya Gömbössel, az akkori miniszterelnökkel egyetértésben messzemenő kísérleteket tett, hogy Németország figyelmét az akkor rendkívül nehéz helyzetben lévő Magyarország felé fordítsa. Ebből a szanpontból kiválóan betanult magyar propaganöaszervezet állott rendelkezésére, amely mindenekelőtt szives vendéglátással igyekezett felhívni a kül-' föld figyelmét Magyarország politikai nehézségeire. Míg a magyar kormányzat élén olyan széles látókörű politikus állott, mint Gömgös Gyula, a magyar politika is a Németországgal és Olaszországgal való szoros együttműködésre épült fel. Röviddel Gömbös halála után azonban kiderültj. hogy Gömbös politikai végrendeletét nem tekintettéka magyar külpolitika vezető fonalának. Gömbös utódai elsősorban belpolitikai nehézségekkel küzdöttek és ezért a külpolitika irányitása egyre jobban Kánya kezébe került, akinek mint régi tapasztalt diplomatának bizalommal adták kezébe a külpolitika, kormányát. Kánya egyeduralmának korszaka ezzel szemben egeszén a külügyminiszternek a kormányból való kiválásáig hűtlen volt Gömbös Gyula irányvonalához. Kánya nem hitt a nemzeti szocialista harmadik birodalom ere peben és nagyságában. Látta, hogy a ngigynémet problémáknak, Ausztriának és a szudétavidéknek a kérdése egyre jobban közeledik a megoldáshoz, de kétkedett abban, hogy Hitler Adolf politikai zsenijének sikerül ezt a gordiusi csomót fettévgáni. Ennek megfelelően tartózkodó álláspontot foglalt el a Német Birodalommal szemben és minden körülmények között Franciaországgal és Angliával akart olyan kapcsolatban jutni ^ hogy a döntő pillanatban a legszorosabb viszonyt lehessen létrehozni ezekkel az államokkal. Azt majd a történelem fogja eldönteni, hogy Kánya valóban azt hitte-e hogy az antanttól és a népszövetségtől várftatja-e újjáépítését. Annyi azonban ma is bizonyos, hogy Kánya még Horthy Miklós berlini látogatása után is kétkedett Hitler sikerében. Ezt eléggé bizonyítják azok a kijelentések, amelyeket később pártat lanok e lőtt' tett.
