Bizalmas Értesítések 1938. október

1938-10-24 [1496]

S Bl/Y /A Wieczor larszawski akke. folytatás/ lég egy héttel ezelőtt ugy látszott, hogy a htl;,z et Magyarország számára elromlott, most azonban napról napra javul. A cseheket^diplomaciaílag elszigetelték. Legkésőbb csütörtökön eldől, ki fog-e törni fegyveres konfliktus, amennyiben a csehek az utolsó pillanatig nem értik meg nehéz helyzetüket. A háborút a csehek egy hétnél tovább nem birják es annak következménye csupán a cseh államra lenne végzetes. Eg. étlen kivezető ut van: azonnal elfogadni a magyar követeléseket, nem játszadozni a ; . ruszinszkói népszavazás gondolatával, mert nem érdemes, ugy is mindenki tudja, hogy ott a szavazatok 80 százaléka a magyarokra esnék. S Bl/I Varsó, október 24. /fc&tf'ar Távirati Iroda/ A lengyel sajtó nagy érdeklődéssel foglalkozik a csehszlovákiai belső átalakulással. A Lengv-el Távirati Iroda bőséges híranyagot közöl a prágai antiszemita tüntetésekről- Közli, ho^"hivatalos körökben cáfoljak a csehszlovák-szovjet szerződés felmondásának hirét, Ismerteti az uj alkotmány előkészítő munkálatait. Olyan javaslat került felszínre, hogy Csehszlovákiának a Hvugat-sziávia nevet adják. Az Express hírszolgálati iroda poz$o<nyi jelentése szerint Tiso miniszterelnök rendeletere Pozsonyban sok letartóztatás történt. A letartóztatottakat azzal vádolják, hogy külállamokkal a szlovákság hátrányára összeköttetést tartanak fenn". Több m^s szlovák városban is történtek letartóztatások. Egyedül Pozsonyban 3ulan kerültek így börtönbe. —.—«— S Bl/Y Varsó, október 24. M agyar Távirati Iroda/ Az ellenzéki Warszawski Dziehnik Narodovy a ruszin kérdéssel foglalkozik, legállap ítia, hogy Prága a Kárpátalját Oroszország számáfa letétként tekintette. A Syrovy-kormd.ny fiktív autonómiát adott ^uszin^földnek, de minden eredmény nélkül, mert az itteni lakosság politikailag közömbös. A politikai küzdelem csupán az ukrán é s az ó-ruszin csoportok között dul, ' ^uszinföld nem lehet önálló állam, mert idegen befolyások eszközéévé lenne. Ezért az eszközért mar most harcol a nemet politika az ukránokkal egyetemben a kominternnel szemben. Németország ugyan nviltan nem foglalt állast a kérdésben, de abból a magatartásból, amelyet a Berlinben és Bécsben tartózkodó ukrán emigránskörök tanúsítanak, kiderül/ mi az álláspontja,, Egy ukrán frUmont megteremtése a német politika irányvonalon fekszik s ezért Magyarország igénye Ruszinföldre ellenállásba ütközik. írancia lapok is megállapítják, hogy a német befolvasok vezettek Beck külügyminiszter bukaresti utjának balsikerére,. A Kárpátaljai ruszin kérdés még sokáig metű kerül le a középeurópai-politika napirendjéről. Sok körülmény szólvamel lett, hogy még drámái f e jltm ények 1 esznek ^zen a területen.