Bizalmas Értesítések 1938. augusztus
1938-08-16 [1494]
L Ku/Ke London, augusztus 16. /Magyar Távirati Iroda/ • , fa Times hosszabb nyílt levelet közöl, amely felteszi a kérdést, niórt siránkozik az angol sajtó érzelgős és félrevezetett része a Mr.~yarorszagot Erdély elvesztése folytán ért állitólagos igazságtalanság miatt. L ror^.mk ötszáz őven át Erdély elnyomott, jogtalan páriái voltak és a létminimum legalsó határán nyomorogtak, iiz 1910. évi magyar népszámlálás szerint Eraély lakosságának 54.92^ százaléka román, 34.28 százaléka ragyar és 8.8 százaléka német, tiz százaléka pedig egyéb nemzetiségű volt. Az akkori választójogi üzelmek csaknem teljesen Kizárták a,rcoánokat a parlamenti képviseletből. L közhivatalok és magasabb iskolák majdnem kizárólag magyar kezekben voltak, A XV • században az oláhok nem tartottak 8 három elismert erdélyi nemzet közé. A XVI. században vallásukat kizárták az elismert vallások közül, papjaikat jobbágyoknak telein tették. A.z 1867.-i törvény szerint román papot nem szerezhettek földbirtokot és nemessége*. Sok vitára vezetett a románoknak az az állitásukj hogy ők Erdély őslakói. Tény, hogy a K r^átok/voltatk a legrégibb időktol fogva a románok bölcsője. Odr menekültek /ban veszélyek idején és onnan Özönlötték el a sikságot. Ezek között a hegyek között őrizték meg fajuk sajátosságait és ezért teljesen jogos, hogy a Kárpál ok most politikailag is azza lettek, amik valóban: a román nemzet gerince ós központja, ^nemcsak határa* Névleg sajnáljuk azokat, akik idegen uralom alatt kénytelenek élni, de nchez megmondani, rosszabb-e a sorsuk, mint azelőtt. L Ku/Ke- London, augusztus 16. /Magyar Távirati Iroda/ A Reuter-irodának jelentik Budapestről: Horthy Miklós kcrmár.yzó éa Irxédv Béla miniszterelnök németországi látogatása politikai tevékenységre sarkalta a kisantantot, miután attól tartanát, hogy Magyarország ot Német ország előnyösebb alkura csábithatná. Egy budapesti magasran^u román személyiség kijelentette a Reru'^tr-iroda budapesti levelezőjének, hogy Románia budapesti követe Kánya K.'Lmán külügyminiszterrel és Apor Gábor báróval tanácskozott Ma- » gyarország ás a kisantant három állama között külön kötendő egyezségről, miután Magyarország az együttes biztonság ellensége lévén nem hajlandó arra, hogy együttes szerződést kössön a kisantant három államával . A kisajitant-áilamok remélik, hogy a feledi értekezlet előtt legalább szóbeli biztosítékot kapnak arra., Kogy Magyarország elvben hajlandó megnemtámadási egyezményt kötni, aminek fejében a három állam külön-külön elismerne Magyarország katonai egyenjogúságát. Jugoszlávia kész volna arra, hogy Romániához hasonló kisebbségi törvényt hozzon. Csehországgal Magyarország egyelőre meg nem hajlandó egyezkedni^ mert egyelőre még tárgyalások folynak a csehek és a magyar kisebbség között. A kisantant nem ragaszkodik többé az együttes biztonsághoz; nagyon messzemenő kisebbségi jogokat adna a magyar kisebbségnek, hogy clháriísa a kisantant ós Magyarország között fönnálló legfőbb akadályt. A három kisantant-állam bledi értekezletének főtárgyai a következők lesznek: 1./ Ma.^arorszá; katonai egyenjogúsága, 2./ megnemtánadési egyezmény Magyarországgal, 3,/ v. mrgyar kisebbségeknek adandó messzemenő jogok, ORSZÍGOSLEVÉLTÍR
