Bizalmas Értesítések 1938. augusztus

1938-08-21 [1494]

-o- Te/ffa Szófia, augusztus 21* /Magyar Távirati Iroda/ A bolgár saitö elénk érdeklődést tanusit a beldi értekez­let és különösen a magyar kisebbségek kérdése iránt. A Zora cimü lapban Zsenov nemzetközi jogi tanár kifejti, hogy a kisebbségi kérdés újból megjelent az európai politika ssinterón. Ismeretes - teszi hozzá - hogy a magyarok minő propagandát fejtenek ki és milyen küzdelmet folytatnak a szomszéd államokban lakó magyar kisebb­ségek érdekében. A magyarok olyan nagy súlyt vetnek faj testvéreik sorsá­ra, hogy valahányszor a kisantant javaslatot tett a Magyarországgal va­ló megegyezésre, Magyarország r ' mindannyiszor előzetes feltétel­ként kötötte ki a kisantant államokban lakó magyar kisebbségek helyzeté­nek rendezését. Erőfeszítéseinek meg is van az első eredménye, mert Csehországban a szudéta kérdéssel egyidejűleg most a m'gyar Kisebbség kérdését is rendezik.- " " Románia attól tart, hogy a kisebbségi kérdés miatt ne­hézségei lösznek, ozórt most siet kisebbségi szabályzatot kidolgozni, amelynek végrehajtás esetén az lesz az első célja, hogy kiolégitse a Romániában lakó magyarokat és németokot. Az a barátság, amoly az ' utóbbi időben Magyarország ós Jugoszlávia között kialakult, nagyban hozzájárul a Jugoszláviában élő magvarok sorsának megjavulásához. Ezek a kedvező kilátások azonban nem csökkentik a magya­rok tevékenységét". A szerző utal Rónai Andrásnak nemrégiben angol nyel­ven megjelent könyvére, amely beszámol a magyarok letelepedéséről az egyes országokban és részletes statisztikai adatokat közöl a három ki-antant államban élő magyarok számáról. A cikkiró arra a következte­tésre jut, hogy a magyar kisebbségük kérdése - a német kisebbségek kér­désével együtt - időszerű diplomáciai kércéssé válik, amely az egész európai diplomáciát foglalkoztatja. Magyarország öttől a kérdéstől te­szi függővé a kisantant államokhoz való viszonyara és fegyverkezési egyen­jogúságára vonatkozé mindon ogyéb kérdés rendezését. A kisebbségi kérdés/ ilyen módon dö^tő fontosságú kérdéssé alakul ki; öttől függ a haboru és a béke sorsa az európai kontinensen. -o- Té/Wa Szófia, augusztus 21 ./Magyar Távirati Iroda/ Az Utro szerint a kisantant bledi értekezletét majdnem ki­zárólag a magyar ügyeknek szentelik. Akisantant most már világosan' latja, hogy a mostani helyzet nem maradhat fenn tovább, mert az a nyomás, amely jelenleg Csehországot éri, Romániára is át fog terjedni. Magyar­ország nern maradhat az egyedüli lefegyverzett állam és meg kell kapnia a fegyverkezési egyenjogúságot. Valószinü, hogy Bledben a, kisantant ked­srező határozatot hoz óbbon a kérdésben. Ami a kisebbségi kérdést illeti, a magyar kormány rond­kivül nagy súlyt helyez az idegenben élő magyarok sorsának megj avulásá­ra és több izbon megszakította már a szomszédokkal folytatott tárgya­lásokat amiaii, mórt azok vonakodtak biztositani a kisebbségek szamá­ra ünnepélyesen megígért jogokat. Csehországban a magyar kisebbség sor­sa a német kisebbség sorsához fog igazodni. Magyarország és Jugoszlávia között az utóbbi időben a viszony megjavult és obben a vonatkozásban n megegyezés könnyű lesz. A legtöbb nehézség Romániában mutatkozik, ahol a legutóbb közzétett kisebbségi szabályzatot a magyarok hovesen kritizáljak és nom biznak végrehajtásában. Valószinü, nogy/: j most slismerik Magyarország fegyverkezesi jogát, de Magyarország és a kis­antant viszonyának rendezésére csak akkor kerülhet sor, ha már elintéz­tek a magyar kisebbségi kérdést. r^JU. ,^

Next

/
Oldalképek
Tartalom