Bizalmas Értesítések 1938. június-július

1938-06-17 [1493]

G V/Vv Bukares t , június 17. /Magyar Távirati Iroda./ A "Románia',' a kormány hivatalos lapja az első oldalon feltü helyen foglalkozik Kánya Kálmán külügyminiszter legutóbbi expozéjával, melyről azt irja, hogy nem volt meg a külföldi sajtóban a magyar kormány által remélt visszhangja. Kánya KaJ .mán külügyminiszter - irja a cikk - az uj magyar kormány nevében beszélt és igy Magyarország vezető rétegeinek jóváhagyá­sát birja. Az expozé azonban meglepetésünkre és őszinte sajnálatunk­ra semmi ujat sem hozott. Ugyanazokat a régi frázisokat hallottuk, ki tudja hányadszor, amelyeket már a csömörlesig hallottunk azoktól a ma­gyar külügyminiszterektől, akik a háború óta Magyarország nevében beszél­tek. Ez az egyetlen msgállapitás már elegendő annak leszögezésére, hogv a beszéd mennyire nem volt aktuális. A magyar külügyminiszter volt annyi­ra ügyes, hogy nem beszélt a nagy Magyarorszác megcsonkításáról és úgynevezett még meg nem gyógyít ott bajairól, ami talán lojális lett volna. A b»széd utópisztikus hangja bizonyítja, hogy Magyarorszáp még mindig az öncsalás hagyományaiban él. Kánya Kálmán Kijelentései megcsap az ujsági varázsával sem birtak, csupán meg erősített ék azt a régi igazságot, hogy Magyarország eps szerűen visszautasítja azt, hogy a jelen élénk ütemébe belekapcsolodjék és továbbra is távoltaríja magát a valóságtól. Magyarország külügyi politikája nem törekszik arra,, hogy megfeleljen a történelmi pillanatok szükségleteinek. A magyar kül­ügyminiszter nem törődik a valósággal, kijelentései az űrben mozognak és még veszedelmesebb légür felé taszítják Magyarországot.Szavai reánk nézve nem jelentenek tényleges veszélyt; szavaktól ma mar nem ijed meg senki annál kevésbbé, amikor ezeket a szavakat ismert romantikusok mond­ják .• • G V/W Bukarest , június 17./Magyar Távirati Iroda./ A Dreptatea Kánya Kálmán magyar "Külügymini 321 er expozéjá­val foglalkozik, amelyről azt irja, hogy ez volt. az uj magyar kormánynak első külpolitikai megnyilatkozása. Kánya- irja a lap - elsősorban Fran­ciaországot és Csehszlovákiát támadja meg. másodsorban a kisantantot gú­nyolja ki és harmadszor ujabb hűségnyilatkozatot tesz a Berlin-íióma tengely mellett. Megkísérelte ugyan a kisantant három államát egymás­tól eltávolítani, de ez az áttetsző politikai játék következmények nélkül maradt. Minden, amit aiondhatunk, csak annyi, hogy ezek a kiielen­tések legfeljebb növelni fogják tartózkodásunkat Magyarország irányában éppen abban a oillanatban, amikor a középeurópai államok között a legna­gyobb szükség volna a közeledésre. Magyarország semmi esetre sem nyerhet ezekkel a kijelentésekkel. Srdekei azonosak a kisantant érdekeivel; mind­annyiunkat azonos veszélyek fenyegetnek és nem számol ezekkel az érdekek­kel az, aki ilyenkor gyujtózsinorhoz folyamodik. Közéieurópa szétbomlasztá­sa csak annak az imperializmusnak használna, amely mindannyiunkat el akar nyelni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom