Bizalmas Értesítések 1938. június-július
1938-06-14 [1493]
A V/Vv Paris, június 14. /magyar Távirati iroda./ ^atárs^lött^iiel DI boros-érseknek a "fíorunk &ava» A JJ A Mublique ismerteti Imrédy Béla miniszterelnöknek az kHelfutéseit! T° S 8 vezetősé ^ értekezletén elhangzott -o- Bl/Vv N e w I o r k , június 14. /Magyar Távirati Iroda./ A United Press "Imrédy azt mondja, hogy Magyarország a Német Birodalomba veti reményét -/a két nemzetet egybekapcsold hazafiságról" cimmel június 12-iki / Elgondolása/ bécsi kelettel a következőket közli: Imrédy miniszterelnök a Neues Wiener Tag\blattban megielent nyilatkozatában ma azt mondta, hogy a Berlinnel" való politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok ápolása állandóan egyik legszilárdabb alapia Magyarország külpolitika iának. Hangoztatta, hooy Ausztria és Németország egyesülése Nemetországot újra Magyarország szomszédjává tette. Imrédy miniszterelnök azt mondta, hogy nem annyira a közös érdek köti össze Németországot és Magyarországot, hanem a nazafiság és a nemzetig azonos elgondolása. - Ha megaláztatásunk és szenvedésünk után Magyarország joggal remélheti, hogy közeledik a hajnalhasadás, ez csupán annak a ténynek tulaj doni tandó, hogy áppen ugy mint a Német Birodalom, Magyarország is mindenkor megtartotta hitét történelmi küldetésében és az élethez va3á jogában. _ . Kijelentette még Imrédy, hogy az osztrék-német egyesülés megerősítette a Budapest és Berlin közötti évszázados kötelékeket. - Közös barátaink együttműködésére támaszkodva - folvtatta - folytatjuk a munkát Középeuröpa és két országunk további békés kifejlődéséért. 1 Sze/Sze/Wa P á r i s, június 14./NTI/ A Victoire a cseh kérdéssel foglalkozva megállagit ja, hogy ha a csehek továbbra is mint nemzetiségi kisebbséget kezelik a szudétanémetekét, ezzel csak megmérgezik életüket, épugy mint a nyilt és szivelyes baráti viszony visszaállítása Magyarországgal mindaddig lehetetlen, mig a magyar kisebbségek a csehszlovák állam keretein belül kénytelen élni. Kérdés továbbá, milyen ellenállást tanusitana Prága a földrajzilag könnyen megvédhető területen, ha csapatainak soraibai mintegy negyedrész német foglal helyet. Franciaország nem tanúskodna különieges'emberi józanságról, ha háborúba sodortatna magát csak azért, hogy a szudétanémetek továbbra is a cseh állam keretén belül legyenek kénytelenek élni. Franciaország ezt annál kevésbbé tenné, mert maguk a franciák hangoztatták, hogy az uj Európát a nemzetiségek, illetőleg a népek önrendelkezési jogának alapján kell felépiteni./MTI/