Bizalmas Értesítések 1938. június-július
1938-06-08 [1493]
oG Y/Y B u k a r e st , junius 8./Magyar Távirati Ir> da/ Az Universulban deisanu ezeket irja: El kell ismerni, hogy Magyarország okos és tartózkodó magatartást tanusitott a Németország által Csehországra gyakorolt nyomás idején, A Journal de Geneve szerint Magyarország távoltartotta magát minden akciótól és semlegességet tanusitott, A genfi uiság a továbbiak során megállapitja. ho^y na Magyarországra rá is erőszakolták ezt a magatartást, a magyar kormány még sem mondhat le a 20mév óta propagált revizióról ? sem a csehszlovákiai* valamint a többi szomszádállamban élő magyar kisebbség érdekvédelméről, * ' > Milyen politikát gyakorol ma Magyarország Németországgal és a kisantanttal szemben? Kánya magyar külügyminiszter legutóbbi beszédében kijelentette, hogy Magyarországnak szüksége van a német barátságra. Kánya elitSlte azt a sajtót, amely a német veszélyt hangoztatja. E sajtó célja - mondotta Kánya- hogy közeledést hozzon létre Budapest é s Prága között, de Magyarország nem támogathat egy olyan államét, amely_ tőle területeket rabolt el. Kánya a cse országi magyar kisebbség számára ugyanolyan jogokat kért, mint amilyeneket a szudSták kérnek és kerté a romániai magyar kisebbség helyzetének megjavitását is. Hangsúlyozta, hogy a kisantanttal folytatandó tárgyalások során ugy Magyarország, mint Németország érdekeit tartja szem elótt. A helvzet ellentmondó és a nautika kétszinü. Magyarország egyrészt előnyöket akar biztositani a Németország által u sehoiszagra gyakorolt ny:-másból, remélve, hogy a cseh kisebbsági satutum előnyöket fog biztositani a magyar kisebbség számára is, másrészt aggódik t hogy Németország n yomást fog gyakorolni Magyarországra is az ott élo német kisebbségek miatt. Magyarországon a legnagyobb kisebbság a német, amely több mint hatszázezer főt tesz ki* A német kisebbség a magyar kisebbségi politika miatt elégedetlenkedik, eddig már számos panaszt hozott nyilvánosságra o budapesti kormány elmagyarositó politikája miatt. Ezeknek a panaszoknak hatalmas visszhangja volt Berlinben is. Ausztria bekebelezése után Németországnak már nem nagyon tetszik a magyar reviziós politika, tekintve, hogy a Magyarországtól elvett Burgenland ma már Németországhoz tartozik,'* Reé Degez a La Tribüné des Nations cimü lapban említést tesz a Budapesten felállított négy emlékműről, amelyek az elvesztett területeket szimbolizáljak. A francia író a Burgenland szarát már feleslegesnek találja, de Seisanu szerint feleslegesek a többiek is, A magyaroknak meg kellene már egyszer érteniök. hogy a különlegesen kényes középeuróüai helyzetben, ahol ugy Németország, mint a kisantant szolidárisán kész megvédeni területi épségét, ezek az emlékmüvek nemcsak feleslegesek, de veszedelmesek is. Amikor a magyar kormány annak az óhaiának ad kifejezést, higy ióviszonyban szeretne élni a kisantanttal, mint ahogy Kánya is kijelentette, de ugyanakkor nem hajlandó lemondani a revizionista politikáról, magától értetődő, hogy nem oZ az ut vezet a teljes megbé küléshez, Magyarországnak végleges formában le kell mondjon a revizionista politikáról. oG Y/Y Bukarest, junius 8, /Magyar Távilati Iroda/ A román rádiótársaság Kolozsváron Mátyás Király szülőházában siudiót akar berendezni és 40 évre ingyen kéri a történelmi műemléket a várostól.^
