Bizalmas Értesítések 1938. január-június
1936-04-29 [1499]
London, április 29. /Magyar Távirati Iroda./ Az angol sajtó kezd. érdeklődni Sir Austen Chambsilain közép-európai utja iránt, noha még mindig hangoztatja, hog. nem volt Jaiyatalos megbízatása* A Reuter-iroda bécsi távirata szerint Chamberlain azt a benyomást szerezte, hogy Ausztria helyzete szilárdabb, semmint látogatása előtt gondolta. Sokkal jobban megvan győződve Ausztria függetlensége fentartásanak fontossága felől, mint valaha. Elvileg ugyan pokoaazenvez a monarchikus államforma visszaállításával, de a kérdést nem tartja időszerűnek. A Timc-a bécsi levelezője szerint Chamberlain sziláidabbnak találta Ausztria belpolitikai helyzetét, mint amilyennek a távolbél látszott. Megállapította, hogy Középeuropa sokkal súlyosabb kérdésekkel áll szemben, mint a világ bármelyik más része, de reméli, hogy idővel és türelemmel meg lehet azokat oldani, ha osak valami általános összeomlás nem következik be. Ausztriában azt a benyomást szerezte, hogy az ország civilizáoiója lényegileg német ugyanide kultúrája Béos történelmén és hagyományain alapul és eltér Berlinétől. Az osztrákok a németség külön ágának tartják magukat erős faji rokonérzéssel, de a saját államukban és a saját módjuk szerint akarnak élni. Ha ezt a követelésülcet teljesitik, a legkitűnőbb viszony alakulhat ki Németországgal. A Daily Telegraph ouegcáfolj azt a híresztelést, mintha Chamberlain nézete szerint a monarchikus államforma növelné Ausztria szilárdságát. Sok monarchi^stá val találkozott ugyan, de egyik sem állította, hogy a Zabsburg-restauráció a gyakorlati politika körébe tartozik, Az sem felel meg a valóságnak, hogy Chamberlain olasz- vagy németellenes tevékenységet fejtett volna ki. A Times szerint Chamberlain Dénessel részletesen tanácskozott a Csehország és szomszédai közti kérdésekről. II'gy látszik, nem osztia n csch-szovjot egyezmény által keltett aggodalmakat. A_Daily Telegraph diplomáciai levelezője szerint Sir Austen Chamberlain nemcsak volt külügy r.iini*2.ter, hanem a konzervatív párt külügyi bizottságának elnöke is. Szórt utja - bár magánjellegű kétségkívül nagyon fontos. Utja eredményéről beható jelentést tesz Daldwin miniszte: elnöknek és Dden külügyminiszternek. L To/L ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció L o n 6 o n, április 29, /líagyar Távirati Iroda./ A Kbrning jeost diplomáciai levelezője szerint London és Paris osztrák nemzeti szocialista államcsiny-kisérlettől tart. Srről leez szó a legközelebbi népszövetségi taná:sülésen. Franciaország azt fogja kérdezni, mit tenne Anglia, ha a jelenlegi elrendezést veszedelem fenyegetné. Anglia válasza nagy befolyással lehet a franota külpolitika alakulására, különösen az olasz-abesszin háborúval és a megtorlásokkal szemben. Franciaországban mindinkább népszerűtlenné válnak a megtorlások és az azokkal járó súlyos áldozatokért Franciaország politikai ( ..kárpótlást kivan Angliától. Anglia mindeddig vonakodott az osztrák kérdésben állást foglalni, ^z a magatartása olyan élesen ellenkezik Olaszországgal szemben követett politikájával, hogy alig lesz fentartható, különösen ha égetővé télik az állásfoglalás, Olaszország győzelme Abessziniában lehetővé tenné, hogy Mussolini visszarendelje a harctérről csapatait, úgyhogy a Brenneren újból olasz csapatok őrködhetnének Ausztria függetlensége felett. Dzé.t a nemzeti szocialista államcsínyt addig, kell megkísérelni, amig Olaszország Afrikában van elfoglalva, A Morning Post hosszasan foglalkozik az állítólagos német irredenta propagandával és azt állitja, hogy Magyarország még elégedetlenebb a jelenlegi állapottal, mint Németország, amellyel kitűnő viszonyban áll. Budapest vaskeze csak magyar fajiérzést tür a magyar határokon belül, dc Berlin a külpolitikai szövetség kedvéért hallgatagon beletörődik a magyarországi német kisebbség clnomzetistlcnitésébc.
