Bizalmas Értesítések 1938. január-június
1936-04-20 [1499]
Paris, április 20./Magyar Távirati Iroda, A francia fővárosban nagy figyelmet szentelnek a^lengy.;' belpolitikai eseményeknek. A miniszterelnök budapesti utazásának elhalasztását a belső válság következményének tekinti* es a ielhozott egészségi okokban csak ürügyet látnak. A Estin varsói tudósítása szerint a legüábbi események annyit jelentenek, hogy az ezredesek klubja megkezdette a kormány ellen irányuló ellenzéki tevékenységet.A miniszterelnök erélyes íellenese ellenére ugy látszik, hogy kormány válság áll küszöbön. A Petit Párisién varsói tudósítója mar az uj minisztereinek szemelvéről szóló találgatásokat közöl. leginkább Bartel volt miniszterelnököt, Koc Aáároot, a Lengyel Bank elnökét, Poniatowski földmivelésügyi minisztert és Grazinski sziléziai vajdát emlegetik jelöltként. Valamennyien erélyeH államférfiak hírében állanak., . A lapok általában azt hiszik, hogy a lapoangó válság kimeneteléről mégko.ai volna jóslásokba bocsáfcózni.. _ A Petit Párisién arra számit, hogy az uj lengyel kó,many : külpolitikáját mindenesetre.soknál szorosabb francia-lengyel együttműködés irányában fejleszti ki. • ' A Quotidien varsói tudósitasa szerint, a kormány kebel eben támadt ellentéteket csak május elseje után t rendezik. \ A lapok nagy része budapesti táviratban beszámol arról, hogy Koscialkowski utazásának elhalasztása Magyarországon keserű csalódást okozott. A Sza/ Vi - - _ B u k a r e s t,április 20. /láa&yar Távirati Ixhr'su/ A x-01 uncia i/remii azt állit ja. gnogy a régi kanyaró lazákon rendszeresen folyt a románok elmagyarositása. Így mig a Székalyföl. en a ..-wIII. században 446 oláh község volt, 1919-ben mái 50 sem volt. üz azt is jelenti, hogy a mai székelységnek legalább fele román. A lap a visszarománösitás mellett fo 6 lal állást és sürgeti annak végienajtae át• 0G ÍJ/L - - - B ukaies t, április 20. /Magyar Táviiati I,ioda./ A. üzé.Ceiyiolü ulrooiánositágának leghathatósabb eszközei lehetőnek az uj közigazgatási törvénynek a fördőhelyekife vonatkozó u: elkezés^i* Az ui törvény a fürdőhelyeket egyszerűen kimarkolja az ecdigi közigazgatási rendszertől s közvetlenül a belügyi ésközegészségügyi minisztériumnak rendeli alá. Az érdekelt lakosságnak és s helyi közigazgatási sze veknek tehát ninos többé beleszólása ebbe a kérdésbe. A törvény 11. szakasza tovább folytat ja ezt a gondolatmenetet és kimondja, hogy a fürdőközségek Képviselőtestületeibe olyan ing t 1 ntül á jdonosok is beválaszthatok, akik ner. tartózkodna- állandóan ott esnem is ottani illetőségűek. A Székelyföldön rengateg köz seben vagy község határában van ásvány* i zf orr ás és minden ilyen forrás n lka lom lehet arra, hogy ? községet f rdőközségnek nyilvánítsák. ' A 72. par-gráfus szar int a f ürdőközs egek bírót is idegenből hozhetn k maguknak* *z uj közigazgatási törvény ugy.rendelkezik továbbá, hogy a 'fürdőközsegek u oai ós sétánya i, tekintet .'nélkül azok telekkönyvi v gy magánjogi helyzetére^ minden további nélkül a község tulajdonába mennek át. G o L/L .
