Bizalmas Értesítések 1938. január-június

1936-02-19 [1499]

?á r i s, február 19.. /Magyar Távirati Iroda./ Az olasz-némát közeledés kérdése ma este Parisban az ér ~ deklödés középpontjában áll. A lapok éber figyelmet szentelnek a római német nagykövet "szokatlanul élénk" tevékenységének és gyakori utazásainak. Az Intransigeant szerint a római kormány azon a véleményen van, hogy a francia külpolitika jelenlegi irányválasztása bizonyos mértékig elértékteleníti az 1935. januárjában megkötött francia-olasz ^egyezményt, amely annak idején tornát eltérítette a,pariin felé vezető úttól ás Pária: oz közeledett. Ügy látszik, hogy' Olaszország fordít ogyat a kormányrúd ián és el lehetünk készülve arra, hogy Róma es Berlin uj baráti kapcsolatai elhidegülő st fognak előidézni a francia-olasz kapcsolatokban. Mussolini - irja a lap - kétségkívül értésére adja Firenzében az osztrák ktilivlyminisztérnek, hogy amennyiben Bécs túlságosan lekötné magát a kisantant mellett, ez a magatartása Olaszországot arra késztetné, hogy Berlinre támaszkodjék. Az iígence ^conomique et Fináncibre római tudósítója ugy értesül, hogy ezúttal csakugyan Németország ksresí az Olaszországgal váló megegyezést, Berlin mindaddig tartózkodóan viselkedett Rómával szemben, a, ig ugy látszott, hog;> külpolitikája olőtt nyitva áll a London folé vezető ut. A helyzet azonban hirtelen módosult London irányváltoztatásáéval. Németország érzi, hogy az angol ütőkártya kiesik kezéből és ezért ismét Róma felé foraul. A kérdés csak az, hogy Olaszország milyen fogadtatásban részesiti a német ajánlatokat. Bardoux, az Institut tagja, a Paris Midiben a némot cáfolatokkal szemben három különböző nemzetiségű szemtanú kijelentéseire hivatkozva fentartia azt az állítását, hogy a mult év s zeptemb er" 22.-én az Adria partvidékén Hitler személyes megbeszélést folytatott Mussolini- . val és voltaképen Hitler volt az, akjci Olaszországot a keletafrikai háborúra késztette. A Ha/L Bukarest, február 19. /Magyar Távirati Iroda/ :*'•'" Az Universul foglalkozik • Károly királynak Magyarországija vonatkozó kijelentéseivel és megállapítja, hogy igaza van az uralkodónak a békeszerződések egységéről tett szavában. A'békcszo rződések a nemzetiségi olv tisztelő tbchta rtásával jöttök létre, fcgyarorszagnak nincs tehát joga panaszkodni, hogy csak azért csonaitottak meg, mert elvesztetté a háborút. A békeszerződések az igazság és nem a bnsszu müvei voltak) mert azok az etnikai vonalakat jelentettek ki államba tároknak. E határokat nem lehet ézeknek'az elveknek megsértése nélkül megváltoztatni annál kevésbbé, mert' - mint a király is mondotta - a kisebbségek; jól élnek Romániában. Bz annál szembetűnőbb, mert a több mint százezernyi román kisebbségnek a mai Magyarországon semmi joga sincs. Mindennek ellenére a .hivatalos Pestér Lloyd azt irja, hogy langyarország nom mond le iogárcl s továbbra is harcol a magyar kisebbségek ügyéért es a revízióért* A Ljlndependence Roumaine is foglalkozik az uralkodó kijelentéseivel é s hangsúlyozza, hogy a^irály ujbol leszögezte, hogy Románia ' béké s politikát folytat és barátaival továbbra is ápolia a jóviszonyt. A Habsburg kérdést az uralkodó végleg elintézettnek teldnti. Magyarországról szóló kijelentései nem lehettek volna konciliánsabbak. A revízió erkölcsi és politikai lehetetlenség. Csakis a gazdasági valósággal számold'politika segítheti elő a két ország aözötti barátságos együttműködést.