Bizalmas Értesítések 1937. július-december

1937-08-25 [1492]

oM Y Boriin, augusztus 25, /MTI/ *¥t~ A Baldur von Schirach kiadásiban megjelenő i'íille und í.Iacht a nemzeti szocialista ifjúsági szervezetek hivatalos lapja, feltűnő be­allitásu"cid:et közöl a magyarországi németség helyzetéről. Beveze'tőben megállapítja, hogy a magyarországi németség tarthatatlan helyzete, a~ky katasztrofális iskolai állapotok, a németség kizárása a magyarországi német népművelési egyesület vezetéséből és a folytatódó-névmagyarosítás mar egyszer arra késztette a lapot, hogy'a népek közötti őszintébb ba­rátság érdé! ében a ''virágzó magyar sovinizmusra" figyelmeztessen.A ma­gyar sajtó tiltakozott ugyan a figyelmeztetés ellen, de nem tadta/fel­sora oztatött erveket'Taepönteni. Azóta sem történt semmi, amiből kö­vetkeztetni lehetne, hogy az erőszakos beolvasztási törekvéseknek gá­tat vetettek volna. - - -£ a Hivatkozva ezután Kozma v. belügyminiszter berlini láto­gatására és ^Széll belügyminiszter nyilatkozat ara, megállapítja a lap hogy ezekutan el lehetne várni, hogy a helyzet megváltozzék. De a ma­gyar belügyminiszternek tudomásul kells vennie, hogy a meglévő kisebb- ­segi rendelkezések korántsem elegendők a németség jogainak biztosítására _ Idézi ezután a cikk alondonik "bizonyara-egészen"tárgyi­lagos" East^Suropean Review egyik cikkét a magyarországi nemet iskola­törvényről es hozzáteszi, hogy a magyar belügyminiszter bizonyára nem var hasonló elbánást a külföldi magyarok számára. Magyarországon szep­tember l.-en kezdődik az ui iskolaév, addig tehát a magyar belügymi­niszternek be kell bizonyítania, hogy a legutóbbi kormánynyilatkozat­nál: Kan értéke. Reméli továbbá hogy a belügyminiszter megváltoztatja a vitézi törvény ama rendelkezését, hogy csak a magyar nevüek kaphat­nak vitézi telket. Ugyanez vonatkozik különbőzé "adózási szokásokra"^ valamint a sjatószabadságra és a kormány általkinevözctt nemzetiségi képviseletekre; Hozzáteszi, hogy miután elsőnek ad hir a felsorolandó atrocitásokról, elsőnek~akar hírt adni a kormánynak a "magyar társada­lommal" szemben teendő intézkedéseiről is. Ezután felsorolja az atro­citásokat. Elsőnek Lendvay és Közi-Horváth egy-egy röpiratára hivat* kozitc, melyeket Magyarországon akadálytalanul terjesztenek. Németország­nak több joga van a magyarországi németség sorsával"foglalkozni, mint ' Magyarországnak ilyan propagandahadjáratot folytatni nemet belső kér­dés, ékkel kapcsolatban. _ _ _ _ . Felsorolja a Magyar Szemle áprilisi-cikkét a bánáti kér­déssel kapcsolatban és megállapítja, hogy a világháború után Magva.-ország nem okult a tapasztalatokon, hanem újra'''legfőbb'politikai bölcsességévé" tette a háborúéi őt ti magyarosító irányzatot.' - - ­A névmagyarosit assal kapcsolatban felhozza Darányi­m tni sz­teroidok májusi parlamenti beszédét,s' ezzel szemben megállapítja, hogy Darányi nyilván nem ismeri a nemzetiség jogait, melyek értelmében a név­magyarosítást egyáltalán be kellene tiltani. Az hogy a belügyminiszté­riumban a névmagyarosi taszterén nem történt változás alkalmat'ad a lap­nak; arra, a megjegyzésre, hogy ezentúl a miniszternyilatkozatokat a kisebb­ségi kérdésben "csak"eredményük alapján értékelje." • 7 Londoni tapasztalataira hivatkozva azt irja a lap, hogy a nemet nevűeket a katonaságnál a legnagyobb terrorral kényszeri tik magyar­név felvételére és idézi ezzel kapcsolatban egy hercegtőttösi újonc állí­tólagos eskü alatt tett vallomását, melyet a The Slavonic and East Eur. Hev, cikkével is támogat, / HVI 1 v +. n + á« n Irrw n + Ír n >7 í \r /

Next

/
Oldalképek
Tartalom