Bizalmas Értesítések 1937. július-december
1937-12-04 [1492]
0 A Szj/Szj Paris, december 4, /Magyar Távirati Iroda/ "•' A Dc La Rocque-fdlo rágalmazási por főtárgyalásán 011i-~vicr 'ágyved Tardicu volt miniszterelnök múltjával foglalkozva érdokos részleteket közölt a háború előtti francia-orosz szövetség megkötésének előz-" menyeiről s Iswolski párisi orosz nagykövet és Sasanov orosz külügyminiszter levélváltását idézve fényt vetett azokra, az eszközökre, amelyekot az orosz kormány a francia közvélemény "megdolgozása" céljából alkalmazott; - 1911-ben a cári kormány támpontokat keresett Franciaországban* Iswolski január 5.-én a következőket irta külügyminiszterének: "Tardlou, akit Pichon francia, külügyminiszter iránt érzett ellenszenv vc-~ zérel, mindennap igyekszik bizalmatlanságot kelteni a francia közvéleményben ^az orosz szövetség gondolata iránt. Nem tudom, vájjon a rendelkezésemre álló eszközök elegendők losznok-o ahhoz, hogy Tardieut meggyőződésének módosítására birjam...? 1912 májusában Iswolski, - aki időközbon nyilván"'r.iogkapta " a kormányától a szükséges eszközöket, - ujabb levelet irt Salnovhök. amelyben oz olvasható:"Tardieu készségesen rendel 1 , ozésemre bocsátotta tollát,/." Egy hónappal Lesőbb Iswolski a következő jelontüst'küldötto Szentpétervárra: "Mindennap igyfikszon befolyásölni a francia sajtót. Különösen 'fényes eredményt értem cl annál a lapnál amelynek cikkeit Tardicu irja..." Sasanov orosz külügyminiszter válaszában szerencsét kivánt Iswolskinak az elért eredményekhez; L Bl/Y London december 4. /Ma yar Távirati Iroda/ Az üvening Standard DelbosKözepeurdpai útját a francia idegesség tünetének minositi. Hitler,midőn csapatait a Rajnán tul francia Határig küldte, csökkentette Franciaország középeurópai támadó ereiét és akkor a franciák valamennyi szövetségese kérdezni kezdte: "mit használhat nekünk ezután Paris", vaj jon továbbra is Franciaországhoz kössük-e magunkat, vagy hajoljunk meg Berlin előtt és Keressünk bé-~ két a lehető legjobb feltételekkel?". Lengyelország sohasem hagyta magát jorosz-német vitába bevonni Franciaország 3árszalagján. Egyébként Loö-" gyelországy és Franciaország másik szövetségese,Csehország I özött nagyon rossz a viszony a lengyel kisebbség elnyomatása, miatt. Csehországnak á háború utáni demokratikus' Európa burai: őségén ok Achilles sarka a náro Bírni llionyi német kisebbség. Csehország állandó propaganda pergőtűz* alatt áll, folyton fenyegetik, nelyzoto a világ szemében rohamosan "gyöngül és Franciaország a harcászati értékek könyvében á követel oldalról a tar—" to.zik oldalra kénytelen átírni. Belgrádban Delbos azt az Ígéretet fogja kérni, hogy a Jugoszláv hadsereg német támadás esetén a csehek védelmére ^siessen, de nagvon valószínűtlen, hogy Belgrád ezt raogigérné, Jugoszlávia a hitleri Németországot bámulja es Olaszországhoz való viszonyát javitja. Romániának nincs illúziója abban á tekintetben, hogy Németországgal való összeütközés esetén"mi volna a sorsa. Szintén'nem hagyná magát olyan háborúba keverni, amelyben a szovjet is szerepel és nem tűrné, hogy területe a Csehország segítségére siető szovjet csapatok folyosója legyen. - • •
