Bizalmas Értesítések 1937. április-június

1937-04-01 [1491]

L To/L L o n d 0 n, április 1. /Magyar Távirati Iroda./ A Times belgrádi levelezője szerint a belgrádi kisantantér­tekezl étnek rendkivilli fontosságot kölcsönöz az a közös francia-cseh erőfeszítés, hogy a kizárólag Magyarország ellen irányuló kölcsönös segélynyújtás i Kötelezettséget mindennemű táffisd ás lehetőségére teriesszék ki". Franciaország nézete szerint a kisants ntszövetség hiányos, mert^ha Csehországot nem Magyarország, hanem más állam támad ia meg, Jugoszlávia és Románia nem köteles Csehországnak segítséget nyújtani. Jugoszlávia el­lenzi kö elezottségének kiterjesztését a javasolt irányban . Schusehnigg osztrák szövetségi kancellár április 10.-1 belgrádi látogatása valószí­nűleg az olasz-jugoszláv egyezmény első gyümölcse. Jugoszlávia és Bulgá­ria között gazdasági tárgyalások folynak, amelyek sikere esetén a két or­szág bizony oe terményekre közös vámterületet alkot. ÖZ lenne az elsc lé­pés a teljes jutó szláv-bolgár vámközösség felé, ami a végső cél. A lap párisi levelezője szerint Delbos francia külügyminiszter, aki tej/gn-p terjesztette a francia kormány elé jelenté át az ola sz-jugoszláv egyezményről, valószínűleg üdvözölte a Franciaország által régóta pártolt szerződést, ele végső Ítéletét függőben tartja mindaddig, amig Jugoszlávia nem felel arra a párisi ajánlatra, amely szerint Franciaország kesz Jugo­szláviával kölcsönös segélynyújtási egyezményt kötni, he Jugoszlávia Ro­mániával és Csehországgal hasonló egyezményeket köt. Belgrád^nem tiikol­ja , hogy csupán Franciaországgal lenne hajlandó ilyen egyezményt kötni. A lap második vezércikke szerint az olasz-jugo szláv egyezményt, amely uj irányt adott Iíözépeurópa diplomáciájának, általában örömmel üdvözlik, de Csehország és Románia politikusai sz erencsekivánataika t bi­zonyara kérdésekkel fogiák kisérni es bizto sitékokat kérnek, hogy sz uj egyezmény nem ellenkezik: a kisantantszövetséggel. Schuschnigg osztrák szövő tségi kancellárnak is lesz kérdezniva ló ja, noha az ő fegondja in­kább ez* hogy országának Jugoszláviához való viszonyát javítsa Ola szőr­szál és Magyarország példájára. Anglia ugyancsak szívélyesen üdvözli > az ol^sz-jugo szláv egyezményt, amely Közép- és Keleteurópa te csendesité­8ének legfontosabb afedályát náritotto el és amely hosszú id&re biztosít­ja a két ország közti együttműködést. ^ megértés egyik f őate dálya Jugo­szláviának az áz aggodalma volt, hogy-Albánia, Magyarország és üusztria teljesen olasz befolyás alá kerülhet. Egyéb módosulások is észlelhetők ujabban iCoz épe ur<5 pában : Olaszország megszilárdította Németorszaggalló gazd sági viszony 1: teát s ugyanakkor a gazdasági helyzet javulása uj po­litikai öntudatot kezd fejleszteni a közópeurópai országokban, ami előtt nem lehet szemet hunyni .Olaszországot gyakran azzal gyanúsították, hogy a divide et impera-polit ikát követi keleti szomszédaival szemben. A Jugo­szláviával kötött egyezmény bizonvitja r hogy Mussolini most meg vn győ­ződve arról, hogy a békét csak a Keleti földközi tengeri országok együtt­működés.:, biztosíthatja. ípugy áll ez azonban a Nyugati Földközi tengeri vidékekre is, * nyugati nemzetek örömmel üdvözlik oz ola sz-jugoszláv egyezményt abban a hitben, hogy az utóbbi hetek f észül tsége enyhült és nem zárult t be a kapu az életbevágóan fontos európai kérdések megvitatá­sa é s a nemzetközi együttműködés előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom