Bizalmas Értesítések 1937. április-június
1937-04-17 [1491]
±?úf április ív. JJjJLfsza® ^ ^. S Ha/Vi Varsó április 17./Magyar r ávirati Iroda/. T * Gazeta Polska v özli a Lengyel Távirati ^roda jelentését, amely megerősíti azt 8 hirt, hogy Olaszország és Románia között barátsági szerződés megkötésére irányuló táxgyalások folynak. Román"körök véleménye szerint a politikai helyzet nagyarányú javulás előtt áll mert ^itulescu távozása óta a román és olasz politikának igen sok érintkezési felülete van. A legnagyobb nehézségeket a magyar revizionizmus kérdése okozza. Románia nyilvánvalóan azt kívánja Olaszországtól, hogy a szerződés épen ugy mint Jugoszlávia esetében a status ouo alapján álljon. Ez' a követelés azonban ellentétben áll az eddigi magyar-olasz politikává . Olaszországnak a római jegyzőkönyvek értelmében - amelyek konzultativ záradékot is tartalmaznak - az esetleges román-olasz szerződés tartalmát összhangba kellene hozni Magyarország érdekeivel. Olasz körök ebben az irányban a legnagyobb titoktartást tanúsítják, kz egyetlen tájékoztatás a római sajtóból merithető, amelyben bizonyos idő óta hangsúlyozzák a román-magyar viszonynak a kisebbségi kérdés tekintetében való tisztázását és hivatkoznak a magyar politikának a magyar'követelések tekintetében tanúsított mérsékléséből látható realitására. Ebből a sajtómozgalomból ksnx következik, hogy Olaszország egyrészt azon fáradozik, hogy Románia a magyar kisebbségek tekintetében bizonyos garanciát nyújtson, másrészt pedig, hagy Magyarország Romániával szemben reviziós követeléseivel ne legyén olyan erőszakos. Román körök megállapítása szerint bizonyos akadályokat még eddig nem sikerült elhárítani es előrelátható, hogy a szerződésre vonatkozó tárgyalások még hosszú időt vesznek igénybe, kz Ilustrowany Kurjer Codziany a Lengyel Távirati Iroda hírével kapcsol: tban jelenti, hogy az Olaszország és Románia között tervezett szerződés szabályozni fogja a román-magyar viszonyt is. oG Y/Y Bukarest, április 17. /Magyar Távirati Iroda/ Az Universul az elmagyarositott románok "megmentésével" foglalkozik., A magyar uralom alatt - rja - székely kirendeltség név alatt Marosvásárhelyen kormánybiztosság működött, amelynek rendelkezésére hatalmas pénzalapok állottak, hogy eredményesen folytathassa az elmagyarositó akciót amelynek szolgálatában állottak a polgári és katonai hatóságok, a katolfckud egvh^z vezetői és az állitőlagos kulturjellegű EMKE is. A budapesti parlament 1896-ban törvényt szavazott meg. amely az összes erdélyi román községek ro^án neveit megmagyarositotta. A kormánybiztosság rendelkezésére a román községek anyakönyveit a hamisitáshoz kitűnően értő magyar jegyzők meghamisították, bezárták az orthodox templomokat és katolikus propaganda ügynököket küldtek ki, hogy a románságot kényszerítsek osi vallásuk elhagyására, E cél érdekében állitották fel 1911-ben a hajdudorogi görög katolikus püspökséget, k katolicizmus volt a paravánja az elmagyarositó magyar politikának, Románia az egyesülés után is békében hagyta az elmagyarositott ro^'nokat. A románok által'lakott községek megmaradtak elmagyarositott elnevezésük alatt. Románia névleges uralma alatt is folytattak az anyakönyvek meghamisítását, megmagvarositották a románok neveit. Romániának is tervet kell kidolgoznia a visszarománositás érdekében. Ki kötelezheti Romámat, hogy tiszteletben tartsa a három székely megye községeinek magyar neveit, ahcl románok laknak és ki tilthatja meg, hogy visszaadják a lakosságnak a rugi román nevét. A három székely megye összes községeiben át kell vizsgálni az anyakönyveket, a román lelkészi hivatalok irattárait, hogy meg lehessen állapitani a magyarok által elkövetett hamisításokat. Ebben a munkában a közigazgatáson kívül részt kell gennie a román egyháznak és a román ikkolának. ^ ,
