Bizalmas Értesítések 1937. április-június
1937-04-02 [1491]
G Ta/Kr Bukarest, április 2. A Magyar Távirati Iroda bukaresti tudósi tója a mai esti 6 órás bes élgetésben közölte, hogy kiutasítását a miniszterelnök hatálytaÍrnitotta ós elrendelte tartózkodási engedély éne V szabályszerű hathónapos meghosszabbításét; Ugyanez a rendelet a többi ujságiró-kiutasitásokat is hatálytalanította, /mi/ Gr Ta/Kr Bukarest, április 2. /Magyar T á virati Iroda./ A Curentul szószerinti* fordításban közli Bethlen István grófnak a Pesti Naplóban megjelent húsvéti cikkét. A lap egy másik cikkében s következőket írja: Bethlen a Pesti Naplóban ujabb felhívást intézett Romániához. A volt magyar miniszterelnök Gömbös halála után döntő tényezővé vált különöskéjjűn íz utódállamok ügyeiben. Bethlen első felhívása karácsonykor hangzott el, amikor Berlin felszólította Budapestet, hogy béküljön ki Romániával és mondjon le területi követeléseiről. Magyarország erre egyrészt megkezdte barátsági tárgyalásait Jugoszláviával, másrészt azzal igyekezett keresztülhúzni Berlin számítását, hogy Bethlenta Budapesten élő leghivatottabb erdélyit, felszólította, hogy tegyen lépéseket Románia irányában. Bethlen karácsonyi cikkében azt állította, hogy Magyarországot két kérdés érdekli, még pedig a fegyverkezési egyenjogúságé és az utódállamokban élő magyar kisebbség megmentése. Felhívást intézett hozzánk, hogy közve.tlen tárgyalások utian szűnjék meg a magyar kisebbség. kiirtása ÉSS egyben azzal fenyegett meg bennünket;,, hogyha a tárgyalás nem járna eredménnyel, akkor Magyarország Genfhez és azokhoz a nagyhatalmakhoz fordul,amelyek a békeszerződést aláirtak. Most összehasonlítást tehetünk Bethlen két cikke között. A húsvéti az erőszakolt szerénység bélyegét viseli magán, ami oz európai megváltozott viszonyok következménye. ^Bethlen húsvéti cikkét kivona tosan közlik az erdélyi magyar lapok, a Brassói Lapok közli a cikket anélkül, hogy megemlítené, hogy Lupa-s volt rainiszter-már elsőnek válaszolt Bethlen cikkére. Az Ellenzék szerint a cikk az erdélyi magyar kisebbség szempontiából nagyjelentőségű A Neamul Romanescben Jorga ezt Írja, hogy csodálkozással olvasta Bethlen cikkét, amelyet nem az őszinte közeledés akarata diktált neki. Bethlen olyan lelkiismereti ujravizsgálast kért', amelyre sem ő, sem a hozzá hasonlók nem képesek. Bethlen'olyan megoldást ajánl, hogy Magyarország semmiesetre sem .mondhat le a revízióról, hanem megvárja a szerencse kerekének fordulását. Ez hasonló ahhoz, amikor valaki meg akar egy másik embert gyilkolni, de ezt csak a következő nap teszi, amikor meghívja az asztalához ós ez szép ajándékot is ad neki. Bethlen érvei nevetségesek. Azt írja,-hogy távol vagyunk a szerelemtől. Ez igy is van, tehát hagyjon nekünk békát. Másik cikkében azt irja, hogyha Bethlen jót akarna, akkor is lehetetlen lenne, hogy a magyar sajtó megváltoztassa 15 éven át állandóan gyakotolt gyűlölködő nyelvezetét. Bethlen annak a magyar államnak a nevében beszél, amely még ma is jobbágy sorsban tartja a parasztot. Ezzel szemben az erdélyi magerők földhöz és kenyérhez jutottak. Merészség ilyen körülmények között súlyos üldöztetésről beszélni. Bethlen cikkét az a gyűlölet diktálta, amelyet Románia ellen érez, mert az ő birtokát is kisajátították és odaadták az erdélyi parasztnak. Az Universulban lieí Seisanu foglalkozik Bethlen cikkével s azt irja, hogy Bethlen rosszul fogja meg a kérdést,. Miért nem fordult egyenesen saját kormányához és miért nem kérte attól, hogy állítsa vissza a jóviszonyt Romániával? Miért szab olyan feltételeket, amelyekről neki is bek kell vallania, hogy elfogadhatatlanok; /Folyt.köv./
