Bizalmas Értesítések 1937. április-június

1937-04-28 [1491]

0 G Y/I Bukarest, április 28. /Magyar Távirati Iroda/ Az Universulban Jon Dragomir Sepsiszentgyörgyről ir cik­ket. Azt irja, hogy már amikor a vonatból kiszállott kellemetlsnül érin­tette, hogy a bérkocsisok magyar nyelven kínálgatták szolgálataikat. Miért nem jön el egyszer idézetnie n István grof s miért nem győződik meg itt a románok végtelen türelméről- A bérkocsisok olyan természetes­nek veszik, hogy mindenkit magvarul szólítsanak meg, mintha a vonattal csupán csak magyar állampolgárok érkeztek volna meg. Az utcajelző táb­lák még mindig magyarul és románul vannak kiirva, mert a kisebbségiek­nek még ma.sem tetszett megtanulni az állam nyelvét. Az utcai árusok mindenütt Árpád, nyelvén ugatva kínálják áEuikat. A szállodában a szo­baasszony a román megszólításra magyarul felel. Ha Bethlen grof hallot­ta volna, hogy mát válaszoltam ennek a szobaasszonynak, biztosan panasz­szal szaladna a nemzetközi forumokhoz. Sepsiszentgyörgyön, mig a románok szinte éheznek, aadig a jövevények kövérre hizlal iák Hajukat, szemtele­nül röfögnek és mégis panaszkodni mernek a nemzetközi forumoknál . Kitö­rik az ember foga, ugy kell dühében csikorgatnia az ilyenek láttára. Y Ve/fa/Y Paris, április 28. A Petit Párisién szerint Franco tábornok hadseregének német repülőgépei semmisitették meg Guernicát. A nyilt város bombázása három óra hosszat tartott. Az Humanité a benemavatkozás politikáját okolja Guernica pusztulásáért. /MTl/ Y Ve/Vt/Y London, április 28. A Times bilbaói tudósítója szerint Guernica támadása pél­da nélkül áll a katonai történelemben, e-uernica nem volt katonai pont­A Daily üiXpress igy ir: Guernica esete tiltakozásért ki­ált. /MTI/ mm B — 9 — • —" o Té/Wa/Y Pari s , április 28. Olaszország középeurépai terveiről a Temps római tudósí­tója a következőket jelenti: Római diplomáciai körökben azt beszélik, hogy az olasz ^kor­mány komoly közeledés létrehozásán fáradozik egyrészt Magyarország, más­részt Jugoszlávia és Románia között. Olaszország meg akarja győzni Magyar­országot," hogy a revizió tekintetében a legjobb politika az, na nyugodt marad és várakozik, vagyis ha nem ejti ül ugyan egyik lényeges követelé­sét sem, de politikai realizmusról tesz tanúságot. Róma azt tanácsolja a hirek szerint Magyarországnak, hogy kövesse azt a példát, amelyet Német­ország adott a lengyel folyosó kérdő seben. A magyar revizionizmus ilyen módon felhagyna támadó jellegével és megelégednék azzal, hogy mindadd] g ? ami,;, a körülmények követelik, az elv egyszerű hangoztatására szorítkozzak* Másfelől Olaszország azon lesz, hogy Jugoszlávia es Románia részé ről biz­tosítsa a fegyverkezési egyenjogosságra^vonatkozo magyar követelés elis­merését, valamint a magyar kisebbségek hatályos védelmének megigérését. Ha Belgrád és Bukarest ehhez hozzájárul, akkor Magyarország, Juges ziávia és Románia támadást kizáró szerződést kötne, amelyben a revi zió~kérdé se nem szerep eine.Németország hir szerint elfogadná ezt a tervet,ami ujabb bizonyítéka annak,hogy Róma és Berlin között / teljes összhang áll fenn a Középeurópában követendő politikai és gazdasági irányvonal tekintetében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom