Bizalmas Értesítések 1937. április-június

1937-04-26 [1491]

G Bl/Kr/p B u k a re s t , április 26. Aagyar Távirati Iroda./ 7 A Curentul visszatér Bethlen István gróf,cikkere es azt irja, hogy bár most Bethlennek semminemű hivatalos minősége nincs, mégis tévedés lenne őt egyszerű magánemberként kezelni. A magyar politikai tényezőkre Bethlen állandó befolyást gyakorol. Amennyire érthető ez a befolyása, annyira megmagyarázhatatlan is, mert Bethlen egyáltalán nem örteend rokonszenvnek. Szemére hányják, hogy oerfid módon likvidálta T,

V-?yarország fejlődő erejét, azt a tömeget, amely az evolúciós erőt képviselte es besorozta ezt a kormánypártba, amely elfojtotta a benne élo reformista eszméket. Azzal vádolták Bethlent, hogy egyszerű miniszteri rendelettel alkotta meg a választási törvényt, amely az alkotmány legelemibb szabályait is figyelmen kivül hagyta. Bethlent ma ugy tekintik, mint a társadalmi és politikai reformok legnagyobb akadályát, aki tiz év óta egyedülálló ügyességgel gátolaa meg ezeknek a reformoknak megvalósítását. E reformok Ijiányában előbb? vagy utóbb Magyarországon újból forradalom fog kitörni. Ennek ellenére Bethlen egyszer kiejtett szavát határozott tényként kezelik a magyar politikusok. Bethlen,az egykor független Erdély fejedelmének leszármazottjai volt az első magyar államférfiú, aki már 1907-ben megérezte, hogy az erdélyi magyarság elvesztette lába alól a talajt és hogy a rtmzetiségek offentzivája már nem állitható meg. Tisza István gróf megmagyarázhatatlan ellenszenvvel viseltetett Bethlen iránt, bár látszólag mind a kettőt egy bordán szőtték' Mind a ketten németbarátok és reakcionariusok voltak', áthatva a magyarosítás szellemétől és mégsem t.dták egymást soha megismerni. Bethlen elismerte a magyar Bismarck tehetségét, de az újdonsült gróffal szemben mindig bizonyos tartózkodást tanúsított a volt fejedelmek leszármazottjai Bethlen attól a pillanattól kezda$ amikor & politikai élet küzdőterére lépett, kövotekezetasen ellenséges érzületet tanúsítóttoa románság iránt ísj Senki és semmi nem tudta őt ebban a meggyőződésében megingatni, hogy a román irredentizmus a magyar állam alapjait éssa alá. 1907-ben, amikor a magyar államférfiak még túlságosan hittek a monarchia erejében és szinte lealacsonyitónak találták észrevenni a román nemzeti mozgalmat. Bethlen már az elmagyarositás energikus és progresszív politikája mellett foglalt állást, hogy elkerülije a meglepetéseket. A magyar pafte mentben már 1906-ban azt kérte, hogy tiltsák meg az erdélyi románoknak a határokon tul élő testvéreikkel való összeköttetést* A magyarországi románok birtokvésárlásairól 19Í2-ben füzetet adott ki és ebben arra mutatott rá, hogy öt év alatt az erdélyi románok a magyaroktól 96.000 hold szánéóföídet és 70.000 hold erdőt vásároltak meg körülbelül 70 millió aranykorona értékben. A parlamentben 1914-ben szokatlan hevességű támadást intézett Tisza István gróf magyar kormány elnök ellen és figyelmeztette, hogy a kis román birodalom ereiét és fontosságát nem szabad lebecsülni,mert ez egyszer még sok |ondo

+ okozhat i.z osztrák-magyar ^anarchiának. 1917-ben erélyesen tiltakozott Romániának Erdélyre való joga ellen és részletes tervet dolgozott ki Magyarország délkeleti határvonalának elmagyarositása érdekében,. Azt kívánta, hogy 0 béke megkötésekor Románia a nadikárpótlást ne péznbeii, hanem terűletekben fizesse és, hogy ezeket a területeket csatolják a magyar államhoz. Örök időkre megoldhatatlan talány marad, hogy a román szuronyok védelme mellett hogyan Juthatott el a románságnak ez az elkeseredett ^ellensége a magyar kormány^ élére. Még kevésbé magyarázható xeg az a^ény, hogy amig a békeszerződés határozatainak végrehajtása folyt,meg tűrték, hogy Bethlen a magyar politikának tisztán átlátszó román-