Bizalmas Értesítések 1937. január-március
1937-01-05 [1490]
Bukares t, január 5. /Magyar Távirati Iroda/ Seisanu az Univessulban foglalkozik Betien István grófnak a Pesti Naplóban megjelent cikkével. Nagy jóindulattal három főpontot lehet káemelni Bethlen gróf cikkéből - irja<* 1./ Magyarország felfegyfei'kezese, 2./ a revízió ügyének elhalasztás" 1 , 3./ az erdélvi magyar kisebbség megmentése, Bethlen gróf szerint a felfegyverkezés a néppek és Magyarország jövőjével szembeni kötelesség. Ami ezt a pontot illeti, Magyarország mar felfegyverkezett ós a trianoni szerződés ellenére is továbbfolytatja Katonai erejének növelését. Ki ellen fegyverkezik Magyarország - kérdi a cikkíró - kitől félti területi épségétt Abban az esetben, he elismerik Magyarország fegyverkezési joge-gyenloe^g-St, logj.kn<: és természetes, hogv a kisantant es Lengyelország kérni fogja a szuverenitás jogának elismerését a kisebbsa-gi egyezmények hatályon kivül helyezésével. . Bethlen István gróf - folytatja ezután - aki nagy földbirtok tulajdonosa, ahelyett, hogy a magyar es széksly parasztság sorsa fölött keseregne, jobban tenne, ha a magyarországi parasztok sorsa fölött elmélkednék. Nagy merészség Bethlentől, hogy Romániában 116 fiútestvéreiről, az erdélyiekről beszél akkor, amikor ezek már román állampolgárok lettek, földet kaptak és a legteljesebb jogi és ember i s zab ad ságot élvezik. A magyarországi arisztokrácia miért nem utánozza a román bojárság p^éldáj^t, ha ő-szintén akarja a magyar parasztság helyzetének javítását! Éppen ilyen sze-r^nosétlen közbenjáró volt Bethlen ; ^kfcor^ amikor a népszövetséget azzal aksrt- ra<^sárre>Xiii» nogy Magyarország kilép a népszövetségből, ha nem teljesitik a romániai magyar kisebbség kéréseit. Genf ézx visszautasította, p rt megvizsgálták a panaszokát és ugy találták, hogy azok minden alapot nélkülöznek, "Románia ezzel szemben bebizonyította Genfben, hogy a magyar ki sebbségnek még nagvobb szabadságot biztosítanak, mint a szerződésekben, Magyarországon ezzel szemben elnyomják a román kisebbséget, például egyetlen magyarországi román iskola sincsen. , J Kirentul is foglalkozik Bethlen István gróf,cikkével és azt Írja, hogy a cikknek mind tartalma, mind hangja teljesen szokatlan; a fenyegető hevességnek és e megegyezéstkeresésnek a keveréke. A cikk Optimista és pesszimista egyszerre, a magyar politikai gondolkodásmód tükre, Bethlen tollának célpontja kizárólag Románia volt, Csehországot és Jugoszláviát teljesen kihagyta,^ mintha ez a két ország mm volna szolidáris Romániával a revizic kérdésében* Nagy naivitás ez Bethlentől - irja a cikk, Magyarország végső elkeseredésében ugy látszik min den t megpróbál. BetneQ^n cikkében a magyar kisebbség, de kizárólag a romániai magyar kisebbség sorsával foglalkozik. Barátságot és ^ megértést akar a román kormánnyal, ugyanakkor a sértések egész özönét zúdítja az országra, A mi latin logikánknak ez a pusztai és hunemlékezetü gondolkodás teljesen érthetetlen. Bethlennek az a próbálkozás 0 ? hogy a rpmán állam Veze>t*iV'*l tárgyalásokat kezdjen égésen má sr^ irányulnak, mint ahogy mi gondolnánk. Meg akarja mutatni a világ közvéleTiényénekj hogy Magyarország normális viszonyt akar fenntartani Romániával és hogy Magyarország nem akarja az európai nyugalmat - "' .: •: megháborítani, de ez a b^rányszelidságü álláspont nem talált barátságos visszhangra Romániában. Nem lehet tudni - írja végül nem kelLae Romániának ^szerzett jogait még egyszer megvédenie Tppen ezért igen fontos a belső béke és a legteljesebb felfegyverkezés. G E/K _ fór* 3ffr*«.
