Bizalmas Értesítések 1937. január-március

1937-01-15 [1490]

B.T. Bukarest, január 15. Theoaor Emtid i mégha bálozott miniszter az Universul pénteki számában ujabb cikkben foglalkozik Bethlen István gróf karácsonyi óikkávei. Bmandl leszögezi, hogy Magyar ország volt miniszterelnöke rendkivül ragyért6kU politiku

s es ma i

s óriási tekintv. lynek örvend , araelyncl fogv? i

n zfa 'tényleges helyzet?, hogy továbbra is tulajdonképen c irányit ja/" magyr

T külpolitikát, elsősorban a magyar követelések tárgyában. . rdekes azonban figyelemsel kis érni azokat a vaxitozá sokat, amelyeke t Bethlen István a követelések során felállított. Londoni előadásai alkalmával azt hang:zt

n

tta, hagy Magyarcrszágöak nincsenek területi követelései. Ezzel bizonyi tani óhajtotta az t. hogy a magyarság hi'eVjp ós őszintén akarja szolgálni a béke ügyét. Ott Bethlen rendkívül ügyesen vete'te fel Erdély autonóm iájának gondolatát, .annak idején rámutatott a román sajtó arra , hogy ezzel Bethle István csak az illetékes köröket akarta megnyerni, természetesen kijelentései i§« moly benyomást gyakoroltak azokra, akik nem ismerték az elnyomott n^pek tragikus törtenetét. Minthogy azonban Londonban nemcsak Bethlen tartott egyedül előadást, az angol közvélemény megismerhette az igazságot és a Volt magyar miniszterelnök is csak látszatsikerekkel dicsekedhetett. A Londonban hangoztatott követelések tétele az volt, hogy Magyarország 3emond revíziós igényeiről, de követeli Erdély önkormányzatát. Ez az ötlet rendkívül zseniális volt ós sokkal veszedelmesebb a revíziónál, mert a nagyhatalmak könnyebben kaphatók az önkormányzatok megadása n^k támogatására, amelyek csak néhány államot érinthetnek kellemetlenül, mint a kétségkívül fegyveres összeütközésre veze hető revizionista igények kielégítésére . 2 revízióról való lemondás azonban nem következett be és az soha nem is lehet cszin'e a magyarok részéről* amikor ez az eszköz sem vált be, Bethlen István uj eszközhöz nvült; az eraélyi magyar kisebbség állítólagos elnyomásának hangoztatásához. A tete. az lett, hogy Magyarországnak nincsenek területi igénvei. hanei a.határokon tulelo fajtestvérei számára kívánja megadatni az állampolgári jogok teljes statusát, amelye^ a fensőbbséges államok nem adnak ma?, iamanrii ezután hosszasan foglalkozik román történeti alapokon az erdélyi problémával, majd arra a konklúzióra jut, hogy azerdélyi magyaroknak nincsen okuk arra, hogy visszakívánkozzanak Magyarországhoz és ezt az óhajtásukat nem is fejezik ki, söt ezzel ellenteles hangokat lehet hallani köreikből. Az erdélyi magyarság nem óhajtja olyan hőn a revíziót, mint ahogy azt t

Buöa resten hangoztatják, mert tisztában vannak a helvs ttei. üz erdélyi magyar paraszt f öldhözljutott, amivel szemben a magyarországimmá .is jobbagysorsban él a grófi és papi feudumokom.^. romániai magyarság a tit k>s szavazási jog birtokában van, mig Magyarországon a paraszt ma is a csendőr előtt kénytelen nyíltan leszavazni ./MTI./