Bizalmas Értesítések 1935. április-június

1935-04-23 [1486]

.i x u ii ÉJO. XÍ]JXX x» / * x x v n u/ xn uLiium u-jtiuxaoii u_x uuim- UIÍU. Montagszoitung mit dem ohomaligon k. u. k. Minister des .leüssem Leopold Grafen Berontóld aeusserte sich üeser -jegén den ICjieg und erklárhe, er sei Pazifist. leh hábe - sagte Gráf Borofitold - zwei Jahre lan& - ich darf Bagón - don Krieg vsrhindort. Ich wai für die formai : Dor Balkar-^don Balkanvölkcrn* --Nacli moiilor JBraohtung lag es nich+ in üsterrftichs Maciit den Krieg zu verhindem. Als der Krieg von • 1914 Riesendimensionen anzunehmen begann und eine ganze welt ax**h gegen uns mit ?'affen erhob, hieltTes für ein Gebot selbstverstandliolicr Zlughoit ,Italien nicht zu den Gagnern zu treiben. Meinen Ifdnscben* iner einen biliigen ausgloich zu finden, trat Gráf Tisza mit dem Elán... seiner Porsönlicnkeit entgegen. Er beschv/orden ICaissr, jeglicher Verhandlung mit Italian auszu. eichen. Ich sag';e dem Grafen Tisza ganz offen. dass ich angesichts der militarischen Situation die Verhandlungen mit Italien._als unvermeádíioh ansehe und die Verantwortung für eine ab leimen de Haltung nicht übernelimen könne* TXtiv, *'

iU

^ diej?rage, ob Deutsehland eine bestiáimén de Holla bei dem Entschluss zum kriege gegen Sorbien gospiolt hat, ant'A'ortete Gráf Berchto ""

/nicht/ —Űas möchte icn/ sagen, aber ick kann nicht leugnen, dass die Haltung Berlins auf uns eine nicht zu untersehwczende -árkung geübt n a o • Zuletzt sagte Gráf Berohteli; — esterreich hat mit dem . Annexipn nicht anderes angostrobt. als dem bestehendsn Z.usíand eine and ere ípna zu gebén. Dennoch wi^kte sie schidigend. Die ^rinnerung an dieses jUreignis lenkt den Bllck auf die heutige Politik des Deutschen Reichos, d as durch viele seinorpolitíschch Xundgobungon und Jkton M-isstxauon orzeugt. Nochmals: es ist oino schlochte Polit ik, die Misstraüon" o'rrogt* /üTÍCB/ Kö/vl A . ,, . J f á r i s. április 23./Magyar Távirati Iroda/ * Temns romai tudósításban ismerteti az olasz félhivatalos köröknek a fegyverkezesi jogegyenlőségre és a dunai értekezletre vonatkozó nézeteit. Németországnak az értekezleten való részvételét Kómában bi'-tosra veszik, mivel a romai értekezleten a Belügyekbe való be nem avatkozás fogalmát fogják megállapi tani. Olasz körök szerint a belügyekbe való be nem avatkozás meghatározása csak abból a megállapításból indulhat ki, hogy Ausztriának a béke érdekében feltétlenül függetlennek kell maradnia. Ebből következik viszont az is, hogy ius^tria szabadon választhat ugyan államformát, de a Habsburg-trónt nem allithatia vissza. ' •" Imi a magyar, osztrák, bolgár ujrafegyvérkezést ill eti ennek a három hatalomnak az u j raf egy vérmezé s ellenében a tervbevett középeurópai biztonsági rendszerhez kell majd csatlakoznia. . , . , „ A magyar közvélemény köréből mái is ellenvetések emelkednek, imában azzal kapcsolatosan utalnak arra, hogy Magyarországnak nagy érdeke, a szomszédaival való gazdasági egye-menyek megkötése. Magyarország egyébként tud;'?, hogy Mussolini csak á törvényes revizió hive és ellenzi az Esrőszakos revíziót. Ht tehát Magyarország területi revízióra gondol, ugy ezt e kérdést Genfben kell felvetnie, me t hisz a népszövetségi alapokmány is tartalmazza a békés revízió lehetősépét. Ma/ Vi &