Bizalmas Értesítések 1935. április-június

1935-04-18 [1486]

G §Bukarest, április 18. /Magyar Távirati Iroda/ Nasta, az Adeverul külpolitikai szerkesztője, Magyarország felfeg^yverkezésével foglalkozva azt irja, hogy a népszövetségnek Nemetország ügyé­ben hozott határozata a legjobb időben történt és kellő figyelmeztetés" lesz Mussolini számára, oki Magyarország, Ausztria és Bulgária felfegy­verzésének ügyét a stresai értekezlet ele vitte. A cikkiro élénk meg­elégedésének ad kifejezést, hogy Magyarország és Ausztria felfegyver­kezesének kérdések-tfejju '. a kisantant és a balkáni szövetség fog dönteni. A fokozott biztonság észlelése előtt sem a kisantant, sem pedig a balkáni szövetség nem egyezik bele semmi körülmények között sem abba, hogy Magyarország vagy Bulgária katonai létszámát növeljék. A bizton­sági garanciák szem előtt tartása mellett minden erkölcsi tekintélyünk megvan arra _ folytatja Nasta hogy Magyarország és Bulgária kérését magasabb érdekeink szemüvegén keresztül bíráljuk. Rendelkezünk a nép­szövetség erkölcsi támogatásával és mellettünk áll négy nagyhatalom, így tehát a helyzet, amely hétfőn még előnytelen volt a kis antantra, megváltozott olymódon, hogy az események elé nyugodtan és higgadtan tekinthetünk. Be/Vi % . - § \ ? \ a r e s t, április 18,/Magyar Távirati Iroda/Pamfil Seicaru,a Ourentul igazgatója, vezércikkben foglalkozik 8 magyar részről a felfegyverkezés érdekében megindult mozgalommal és feltűnőnek találja hogy a mozgalom megindítása egybeesik az erdélyi magyar kisebbség meg­mozdulásával. A magyar part számösszehasonlifo*kimutatást készit a ki­sebbségek helyzetéről sot az elnyomás ellen vale" til takozásképon az' a gondolat is felmerült hogy a magyar képviselők mondjanak le mandá­tumukról es sérelmeiket hozzak a népszövetség tudomására, kérve a nagyhatalmak közbelépését. Magyarország fegyverkezése kérdésébei Titu­lescu Közbelépésére nem jött létre végleges határozat Stresaban. Titu­lescuugyan nem volt jelen, de távbeszélőn mégis meg tudta-győzni a francia delegációt a magyar felfegyverkezés sérelmes voltáról. Az hogy Magyarországiak Stresaban nem* sikerült '/ezt elérnie, egyáltalán nem jelenti, hogy lemond a mozgalom továbbfolytatásáról. Magyarország most maid Genfben folytatja a mozgalmat ahol p romániai magyar kisebb­ség serelmeit is felhozzák mint döntő érveket Románia ellen; Tehát egy­évi szünet utána magyar leviziós propaganda újra kezdődik. Magyarország a békeszerződésben megállapított katonai létszám megváltoztatásit akarit elérni, de ezt a szándékát.a magyar kisebbség védelmének álarca alá bui­ta t]a. Kö/Vi t'TZ • • J ? í \8, április 16. /Magyar Távirati I e a./ 01«c,z körökhpn valószínűnek tartják, hogy a népizSv-.ítséf-i ülésszak folyamán tárSíalát? rákerül a marsé illei ügyben folytat ott ^magyar vizs^e^ö^Tu" A § Pa r i s, április 16. /Magyar Távirati Iroda/ A Temps buda­pesti lapszemlét közöl a . genfi tanácshatározatról, Ismerteti a Pester Lloyd vélemón át, topábbá kitér a Fesier Lloydnak a lengyel külügymi­niszter politikájára vonatkozó véleményére is. TTR/K

Next

/
Oldalképek
Tartalom