Bizalmas Értesítések 1935. április-június
1935-05-07 [1486]
§ P á r i S, május 7,/Magyar Távirati Iroda/ A Petit Párisién szerint az ujrafegyv érkezés kérdésében Magyarország haUandé beérni egy platonikus nyilatkozattal, amellyel a kisantantállamok minden nehézség nélkül csatlakozhatnak. A Matin szerint a magvar kormány hangoztatja! hogy a tervbevett későbbi értekezleten rágaszkodni'fog a jogegven 1 őség feltétel nélküli megadásához anélkül, hogy ell en szolgai tstás fejében bármilyen diplomáciai vagy katonai kötelezettséget is vállalna. Magyarország ezáltal már eleve elveti azokat a kölcsönös segélynyújtási és biztonsági egyezményeket, amelyeket rá akartak kényszeritehi. KVi/Vi - J L l L o n d o n, május 7./Magyar Távirati Irod n / A Reuter Iioda jelenti Velencéből* hogy hir szerint rövidesen Velencében vagy Bécsben ujabb tanácskozást tartanak, amelyen Benes, Titulescu, Kánva és esetleg Suvich is részt vesz. A Daily Telegraph közli az Exchange Telegraph táviratát, amely szerint Magyarország kész az osztrák függetlenséget szavatolni.^ de nem fog fegyvert Németország ellen. Ez a ^vonakodás annak'tulajdonítható, hogy Magyarország nincs meggyőződve arról, hogy a német-osztrák egyesülést meg lehet akadályozni. Az egyesülés létrejötte esetén Németország közvetlen szomszédja lenne és igy nem akar olyan lépéseket tenni, amelyek a?:.. . zavarhatják a két ország közötti viszonyt. Vi/vM r ' i Ii 11 o .n d o n, május 7./Magyar Távirati Iroda/ A Financial News budapesti .•- ; ' Exchange-Telegraph-táviratot közöl amely szerint a dr. Fabmyi Tihamér pénzügyminiszter által benyújtóit uj költségvetés 76 millió pengő hiánvt" tüntet fel. Vi/Vi J W Berlin, május 1, /Német Távirati Iroda/ A Völk&schor Boohachter a voloncoi tanácskozásokról ^a következőket ixj a: •'Olasz és osztrák részről Magyarországot követeléseinek határozott mérséklésére birták rá, mert egyébként "a velencei tanácskozás sok már kezdettől fogva zsákutcába jutottak volna* A magyar kormány ezek után nem ragaszkodikabik ahoz a követeléséhez, hogy Magyarországnak még a romai értekezlet megkezdése előtt biztosi tani kell fegyverkezési egyenjogúságát, " Eondlcivül bonyolulttá, teszi a kérdései": tömegét Olaszország politikája, amelynek szembe kell helyezkedni a francia politikákra!, mert Oroszországnak íforopába való tul mély behatolása ma már nem áll a római politika érdek ében. * A. EreuBsZeitung >.a ezeket irja J A velencei értekozloton résztvovő államok kormány fő inez intézett üdvözlő táviratok aligha tudják elfedni azt a tényt, hogy az értekezlet elég sovány eredménnyel zárult* A;:; be nem avatkozás elvének Ausztriára vonatkozó elismerése ol$ termeszeiésen nem gördültek akadályok Velencében. 'Nyilvánvalóan másként áll azonban a helyzot az elv gyakorlati biztositása. tehát Ausztria függetlenség ónok osotlogos külső beavatkozás ellőni megvédése tekintőtébon. Ez a kérdés végkorcdmonybon szorosan összofügg a katonai ogyonljogugág kérdéséből. .A Germania igy.ir i Mussolini ugy lát szik meggyőződött bcresáhan a dunai államok egyenjogúsági kívánságai ellen kifejtett francia ellenállás szívósságáról és xgf most olyan kompromisszumos megoldást akar létrehozni, amely a római politílvának kőzvetitő szerepet biztosit. Más nehezebb lesz azonban az osztrák függetlenség fogalmának tisztázááa.^milv meroékben hajlandó a Schuscfttaég-kormány arra, hogy olasz és francia róSL rol nyújtandó függetlenségi biztosítékokat megkapja, oly kövessé hajlandó arra, hogy ozt a biztosiiakot ,olyan államok részéről szőrözze mog, amolvok az osztrák belpolitika alakulása tekintotébon konkrét és mosszomonő kívánságokat akarnak érvényesíteni./MTI/ ^ivonKu/Ku //.
