Bizalmas Értesítések 1935. január-március
1935-01-04 [1485]
A § P á r i s , január'4. /Magyar Távirati Iroda/ A Journal des Bebats római tudósi tója szerint, Rómában hire járt, hogy Magyarország rövidesen javasolni fogja egy rcmai értekezlet összehivását á kisantantállamok és Ausztria megbízóttainak rész/vételével, . amelyBB a szembenálló érdekek összbkngbahozatálával foglalkoznának. A tudósi tó ^fenntartással közölt jelentése szerint Németország, amely tegnap még határozottan elutasitotta a római egyezménytervezet, ma váratlanul gyökeresen módosította politikáját. mm * A . § P á ri s , január 4. /Magyar Távirati Iroda/ A Temps budapesti tudósítója helyzetjelentésében megállapít ja, hogy Magvarország a francia-olasz megegyezéstől nem várhat a reviziós politiKa Ügyére keqvező eredményeket* Ezzel szemben ennek a megegyezésnek egves következményei aggodalmat kelthetnek Budapesten. EbbrsőI a szempontból figyelemreméltó Bethlen István gróf karácsonyi oikko, amely figyelmeztet arra, hegy ^Genfben Magyarországnak sikerült ugyan jól-rosszul biztosítani Olaszország tamogacásat, de kérdés, ho L ~y a legcözclebbi alkalammal ugyan igy történik o ez. J , , Nyilvánvaló Hásfelől - irja a tudósító - hogy Magyarország szamára^ jelenlegi helyzetben az egyetlen lehetséges politika az olasz • szcv etsag politikába. Ebből magyarázható a magyar közvélemény jelenlegi habozó es zavarodott magatartása. Budapesten nem tudják örvend jené k~o avagy aggódjanak a francia-olasz megegyezés miatt. , „ Magyarország számára két kérdésnek van igen nagy fontossága. Az el só vájjon a közép európai , egyezmény a határok kölcsönös biztosítását is tartalmazza-o. A második vaj on a kisantantállamok külön-külön vasv egységesen csatlakoznak ehhez az egyezményhez. Az első kérdés főbenjáró íontossagu. A magyar hivatalos körök nagy óvatossága vagy abban leli magyarázatát, hogy e kérdés tekintetében még bizonytalanságban vannak.vagy pedig abban, hagy beletöroétek a határok kölcsönös biztosításába. Budapesten arra számítanak, hojgy ezt a beletörődést medeönnyiii az a körüle méngr is, hogy az egyezmény szövege elkerül bizonyos túlságosan határozott lormulakat. Budapesten mindenesetre remélik, hogy ha Magyarország nem is nyerhet semmit az ügyben, legalább is semmit sem fog veszit-eni k<Lyzei^nem fog súlyosbodni. * /L/ § L o ü á o n, január 4. /^lagya' Távirati Iroca./üz EcoDomist közli Eckhardt iibor dr. nyilt levelét, amely a lap egyik régebbi állítását oáfolva bizonyítja, hogy Magyarország nem lehetett felelős a Szerbiának 1914-ben küldött ultimátumért., áz osztrák-magyar monarchia külügyeit kizárólag Béo s bői intézték és a magyar kormány azokra csak közvetett és -laevon csekély befolyást gyakorolhatott. Tisza István gróf magyar miniszterelnök mint i'erenc József királyhoz intézett emlékirata is mutatja, minden lehetőt elkövetett, hogy az ultimátum ne követeljen Szerbiától elfogadhatatlan feltételeket. Epén ő emelte fel állandóan szavat -a békés méeegyezés mellett. Nemzetközi vizsgálóbizottság kiküldését csakis a bécsi külügyminisztérium^követelte, amely sohasem vette figyelembe a magyar miniszterelnök békeszerető közbepépeset. To/L /k lap szerkesztősége Eckhardt '-Tibor dr, rta nyilt leveléhez a következő megjegyzést fűzi: Eokhardt képviselő ur szerényen alábecsüli országa és miniszterelnöke befolyását a kettős mois rchia ügyeiben. Az 1867.-i osztrákma gyar kiegyezés óta Magyarország volt Külügyi tekintetben az uralkodó fél és uralkodó befolyása állandóan erősödött. Bizonyára még Eckhardt képviselő ur sem tagadja, hogy Tisza István gróf a Szerbiával való békés megoldást kényszerithette volna rá 1914. júliusában ^z osztrákmagyar külügvminisztériumra, ha ugy akrrta volna. JSo/L " h
