Bizalmas Értesítések 1935. január-március

1935-01-14 [1485]

IT §Belgrád, ianuár 14. /fagyar Távirati Iroda/ A tegnap esti Pravda es a ma reggeli Politika gunyoS hangon ir a népszövetséghez benyújtott magyar válaszról. A lapok hangsúlyozzák, hogy nemcsak a magyar bizottság óhajtja, hanem több oldaról is fáradoznak azon, hogy az egész ügyet a népszövetség mostani ülésszakán letárgyalják, azonban bizonvos népszövetségi körökben az a vélemény, hogy Jutoszlágia, Csehszolvákia és Románia nem lehetnek megelégedve a magyar emlékirattal, amely tény le g beismeri . hogy a magyar hatóságok a marseíllei merénylet előkészítésével kapcsolatban voltak/ de még mindig nem nyuit tökéletesen világos képet arról, hogy a merényletet mi képen .részi tették elő. Jugoszlávia - írja a Pravda^"- és a másik két kisantant ország mindenekelőtt meg akarja várni, hogy elhangozzék az Ítélet Raics, Poszpajsil, Kralj és társai fölött és csak ekkor fog; végleges álláspontot elfoglalni a Jugoszlávia é s Mag varország közötti konfliktus, ban. Mindaddig szó sem lehet Jugoszlávia és Magyarország közötti megbénulás ről. 5 A Politika szerint a népszövetségi titkárságnál elégedetlenek a magyar válasszal, mert a válasz agy van összeállítva, nogy azt nem lehet komoly vizsgálat tárgyává tenni, A jelentés terjedelmes voltára tekintettel az ügyet a népszövetség mostani ülésszakán nem lehet letárgyalni. Eden előadó ezt a terjedelmes anyagot néhány nap alatt nem is rendezheti, tanulmányozhatja es nem készibet el arról a tanács számára jelentést. Mindenesetre ugy vélekednek - irja a Politika - hogy a kisantantnak, de Különösen Jugoszláviának iciküldöttei nem lesznek: abban a helyzetben^ hegy hozzájáruljanak a magyar jelentés vi-tájina-: megindít tásához, mielőtt a magyar jelentést a ísan tant -államok delegátusai megkapnak, alaposan áttanulmányóznák és meggyőződnének azoknai az adatodnak helyességéről, -Melyeket a magyar kommány a válaszban felhoz« /T/§ Prága, január 14./Cseh Távirati Iroda/Dércr igazságügyminiszter a csoh szocialdemokrr.tapárt zsolnai gyűlésén beszélt* • *í A francia-olasz megegyezés* -mondotta- azt jelenti, hogy Európában megerősödött a demokrata eszme.Bebizonyult, hogy meg annak az államnak is, ahol legerősebb a parancsuralom, közelednie kellett az európai demokrata nemzetekhez. A római megállapodás azonkívül téliesen háttérbe szorítja az erőszakos békomddositó törekvéseket.A békét azonban Dérer csak akkor látja biztosítva,^ ha Csehország és a kisantant továbbra is folytatja az erős kéz politikáját,A demokrácia-igy fejezte be fejtegetóseitcaak ott bukhatott meg, ahol az államhatalmat erőtlen kézbon tartották./F"TT> V/T Ikl § Paris, január 14./Ma?v*r Távirati írod*. Tájékoztatásul/ K Le Temps budapesti táviratban számol be arról, hoe:? G-ri^er-képviselő Yiss"z*tért Steenockerzeeiebő^és megnyugtatta^ a legitimistákat Ottónak az alkotmányreformrp vonatkozó nyilatkozatát illetően. F.7v*n - - -