Bizalmas Értesítések 1934. december

1934-12-10 [1484]

eneve rendes cikkírója a lap vasárnapi számában visszatér Eckba rdt beszédére, méltatja *nnak egyes kiemelkedő részeit, de egyben rámutat annak gyengéire is. A csatát - mondja a cikk - Jeftics nyitotta meg,felsorakoztatva már ismert érveit. Eokhardt válasza ékesszóló és árnyalatokban gazdag volt. A magyar főmegbizott beszéde komoly érveket tartalmaz és egynéhány nyila igen éles. míg más érvei burkoltabbak voltak és allelmasak annak az aggodajómnak a felkeltésére, hogy a terroristák iránti elnézés a kelleténél messzebbmenő volt. Eckhardt fentartja azt az állítását, hogy Jankapuszta nem volt tábor, hanem egy egyszerű ma^or. Hat hónap a feloszlatásra hosszúnak tetszik és kissé meglepő, hogy a magyar rendőrség nem fejtett ki e téren nagyobb erélyt. Hiányzik beszédéből minden magyarázat adás a jjegyzékváltasban foglalt kiseoD-nagyobb ellentét ékről, de ez technikai kérdés, bár zavarokozásra alkalmas. Erosebb Epkba rdt érvelése az utlerelek ügyében. Nem tagjdta esetleges hitelességüket, de kijelentette, hogy tulajdonosaik nem juthattak azak birtokába törvényes uton, ami egyjelentésü a.zzal, hogy hamisak, /A cikkíró értesülése szerint német eredetűek./ Bármint áll is a dolog, nem lesz beigazolható az a tény, hogy.a jugoszláv terroristáknak a magyar kormány állíttatott ki útleveleket. Ipannyi joggal feltehető, hogy azok Budapest jóhirnevének a csorbítása céljából készültek. Eokhardt számára kínálkozó alkalmul szolgál Mihalus tanura való hivatkozás annak igazolására, mennyire megbízhatatlanok a letartóztatott terrorista k vallomásai. Mihalus a nemzetközi kém, akit koronatanúnak tesz meg a jugoszláv emlékirat, minden lelkiismeretfurdalás nélkül szegődik bármelyik állam szolgálatába, A magyar főmegbizott legfőbb igyekezete a zonnen oda irányult, hogy kimutassa, hogy a

,z egész dolog nem Magyarországra tartozik, hanem tisztán Jugoszlávia belügye. JJ királygyilkos sohasem tartózkodott Magyarországon* Semmiféle előkészületi cselekmény Magyarországon nem történto A merénylet terve és kivitele egy Jugoszláviában lévő szövetség müve. A Sándor király feletti halálosítéletet ^íagyarorsz égőn kivüj, tartózkodó fyorvát menekültek mondották kJ. / Ez a szervezet az usztacsikat bizta meg az Ítélet végrehajtásával, így Magyarország sem a merényletterv megszüketésének, sem elő*» keszitss'-onek, sem végrehajtásának nem volt a színhelye. Eokhardt rámutatott arra, hogy a horvátok .legnagyobbrésze nincs megelégedve jelenlegi sorsával es a baj elkerülésének legjobb módja az lenne, ha számukra a saiát otthonukban tűrhető megélhetési viszonyokat biztositanának. A mafeyar főmegbizott nyomatékosan kiemelte, hogy a súlyos vád legfőbb célja az, hogy a kisantant a világ előtt Magyarország erkölcsi integritását lerontsa és ezzel a revizió gondolatát tönkretegye. Egyúttal utalt a magyaroknak Jugoszláviából v^ló tömeges és brutális Hkiutasitására. Eokhardt a belgrádi támadásban politikai mesterkedést lát legfőképen. Benes és Jefties e pontra vonatkozólag azt mondották, hogy szerintük a marseillei -.*..* : merénylet egy egész r endszer eredménye volt, amely az 1919-ben teremtett állapotnak terrorral és gyilkossággá^, való felforgatását célozza. A beke tehát veszélyben forog. Benes ez okból osatlakozott a panaszhoz és igyekezett megátiBtHJixmxtii értetni, hogy az alapokmányt aláíró többi államoknak is csatlakozni kellene. A vita igy teljesen politikai téren folyik. A revizió szolgálatába szegődött terrorizmusról van szo és végső elemzésben a revizió gondolatát érinti. A nagyhatalmakra tartozik, hogy a vitát a terrorizmus kérdésére szorítsa k. A revizió egy más ik kérdés. Kívánjuk, hogy e i^éren minden zavart el lehessen oszlatni.