Bizalmas Értesítések 1934. december

1934-12-08 [1484]

A £ P á-r X s , december 8. /Magyar Távirati Iroda/ Sckhardt Tibor beszédével foglaikozra a lapok szemére vetik a magyar megbízottnak hogy politikai térre terelte a vitát és szőnyyegre hozta"az egész revízió•nizmus kérdését^ valamint azt is szemére vetik, hogy támadó nangot használt lapok erős kifejezésekkel is illetik a magyar megbízott eljárását, arcátlanságot es vakmerőséget emlegetnek. Mindamellett az általában ellenséges hang ellenére Eckhardt ügyességé és fellépéseik több lap nem titkolt elismerésével t alalkozik. Az Ceuvre szerint Eckhardt beszéde épen olyan ügyes és vonzó, mint amilyen neves volt. A Victoire Eckhardt ékesszóló vadbeszédéről ir. Maga a Petit Párisién is kiemeli Eckhardt tökéletes biztonságát és nagy hidegvérét. A Matin igv irja le Eckhardt Tibor személyét: A magyar megbi?ott szögletes arcú, élénk arcszinü, magas fiatalember, aki jellegzetesen képviseli a magyarok feszes eleganciáját. 1 Petit Párisién nézete szerint Kánya már öreg volt ahhoz, hogy kirohanást kockáztasson meg és ezért a fiatal Eckhardtra bizta a viszszavág^ás gondját. A lap szerin Eckhardt beszédének bevezető részét Genfben általában nem talál ták'helyénvalónak. Eckhardt megemlékezett arról a méltatlankod ásról, amellyel Magyarország Sándor király meggyilkolásának hirét fogadta, de elfeledkezett Barthou haláláról megemlékezni. Eckhardt nm válaszolt a kisantant vádjaira, hanem igyekezett "szánalmat kelteni a tanácsban a Jugoszláviából kiutasított ma yarok sorsa iránt. A tárgytól való eltérés kísérlete azonban nagyonis világos volt, úgyhogy Eckhardt beszédének ez a

e

része a tanácstagokban igen kis hatást váltott ki. Eckhardt támadását nem is annyira Jugoszlávia - írja a lap - mint inka b Bsehország ellen irányította és személyesen is nekitámadt Ben esnek olyan arcátlansággal, amely a tanácsban helytelenítő mormogást váltott ki. A Matin szerint Eckhardt Tibor beszédnek betfezető rése, amely a marseillei merénylet keltette felháborodásról szólott, hé hatást váltott ki. De miért kellett Eckhardtnak a kiutasított magyarok sorsára ki térni í Miért kellett a jugoszláv panaszt Magyarország ellen irányuló állítólagos # vii agpropagandá^^ összefüggésbe hozni. Eckhardt ez'amondatöx: Akiknek nincs hagyományuk, azok ké vtelenek propagandahoz folvamodni.", kirítt a genfi légkörből, ' íji., • , r- iao sajnálkozik azen. hogy a vita a felelősség kérdésérő, a P°f}H

ka

i kérdésekre tért át. Elég volt látni a kisa:tant-megbízottak arckifejezését, nogy megértnessük, milyen méltatlankodást váltott ki belő luk Eckhardt okfejtése. A nagyhatalmak megbizottainak magatartását a lap tudósítója a következőképen irja le: "Laval Briand hajdani magatartását utánozva, cigarettáiiis tbe burkolózva, félier lehunyt szemmel hallgatta Eckhardt beszédét- Eden főpecsétőr székében hatradőlve a mennyezetet vizsgálgatta. Aloisi báró idegesen jegyzett, Litvinov azonban, ü?y" látsz ik, jól szórakozott. A nagyhatalmak képviselői alapjában véve meá'lepetős meglepetéssel hallgatták Eckhardt.beszádet, miután előzőleg annyi erőfeszítést fejtettek ki a mérsék-