Bizalmas Értesítések 1934. október-november

1934-10-03 [1483]

/?/ , % T B e \ y a A okt6te.r 3, /Magyar Távirati Iroda*/ A fél­ívatalos Vreme kéthasábos cikket közöl "S magyar politika elfordul Olaszországtól". n A magyarok az olasz fegyverek feletti győzelmüket alatt 1 aano^trácio, amely a mostani időkben sokat jelent" cimek A Budapestről október l.-ével ke .ltezett cikk többi között eze­ket tartalmazza: Bár a magyarok cáfolják, hogy titkos szerződést kötöttek Né­metországgal es a párisi kövesség kijelentette, hogy a magyar kormány továb akarja folytatni a s zoros'ol^sz-mafey/ar együttműködés politiká­ját, amint azt a romai egyezményben lefektették,' mégis minden lépésnél szembetűnik, hogy a Budapest és Róma közötti barátság sépezetében vala­mi elromlott, amit nehéz ujbol megjavítani. Az nem volna rossz vagy helyrehozhatatlan, ha Magyarországon minden vonalon elhidegült a hangu­lat Olaszországgal szemben; fontosa bb az a körülmény, hogy a magvarok msot meggyőződtek arról, hogy az olaszbarátság megbízhatatlan és nem örök­időkre szolo, hanem ellenkezőleg erő-sen függ a politikai konjunktúrá­tól és a speciális romai érdekekről. Ez a csalódás borzalmas a tempe­ramentumos magyar közvéleményre nézve, amely Rómától csodát várt. £ meghiúsult remények bizonyos eretekben a szemmellátható elé­gedetlenség kirobbanásáig fejlődtek. így a mult héten Szeged polgármes­terét, a volt magyar tengerészek küldöttsége látogatta megs energiku­san követelt engedélyt, togy a szegedi fogadUmi t' ^\^¥ h /e lett emléktáblát illesszenek a magyar ^hajóhadnak az ^}j\^f^l h Ur % * az otrantoi csatában kivívott .győzelme dicsőségére. £?í K ?. tá 54f* azért kell Szegeden elhelyezni, mert a "magyar" kikőtó, Fiume, Ihol az emlékUblát logikusan él kellene helyezni, ma idegen, azaz olasz uralom alatt áll! ezért választják ki a mai Magyarország leg­délibb városát. Jellemző, hogy Magyarországon aáolasz flotta feletti győzelem megünneplésének gondolata epen a Róma és Budapest közötti tagadhatat. lan feszültség és elkedvetlenedés pillanatában született, Az akció politikai jellege még inkább szembetűnik, ha tejeibetbe vesszük, hogy az otrantói csata legközelebbi jubileuma 1937-ben lenne. Magyarországon teljes tizenhét esztendő alatt senkinek sem jutott eszébe , hogy dl cse­kedjék az Olaszország felett kivívott győzelmével, ami egyébkent - csak ugy mellékesen mondva - egyáltalában nem volt tisztán magyar győzelem, mert ott az osztrák-magyar tengerészet szerepelt, ebben pedig sokkal tobb jugoszláv, mint magyar tengerész szolgált. Egyedüli igazság az, hogy a csatában résztvevő hajóknak magyar nevük volt es a csatát nirthy kapitay, később admirAlis Is ma Mag/arorszáT kormányzója, vezette. Mindezek mellett világos, hogy a magyarok az egész dolgot erőszakkal felfújtak csak azért, Hogy alkalmat találjanak arra, hogy legérzékenyebb helyen végig üthessenek a z olasz önérzeten. , t Ezzel kapcsolatban kiemelhetjük azt a körülményt, hogy a Függetlenség cimü újság, melynek Gömbös miniszterelnökkel való kapcsolata közismert, hozzálátott, hogy az egekig magasztalja az otrantoi győztes csa­tát. Az első pillanatban szembetűnik, hogy csak es egyedül politikai rugók­ról lehet szó, mert semmiféle ok sincsen, a legkevesebb sem, hogya világ­háborúnak ezt az eseményét épen e napokban emlegessék. Az otrantoi üt­közet május 12. és '13.-án volt, most szeptember vege* Sem pedig Horthy kormányzó e napokban semmiféle jubileumot nem ünnepelt. Ennél­fogva nem tudunk más magyarázatot, mint azt, hogy a magvarok, ha tá ­volrol is, hozzácsatlakoztak azon kritikához, amelyet a Vreme tett közzé és amely kétségbevonja az olasz nemzet háborús képessegeit es katonai erényeit. Ámbár az olaszokra nézve e kellemetlen kritikának nem lehet távolabbra néző következményeket tulajdonítani, mégis bi­zonyos, hogy az ilyen cikkek a legjobban bizonyítják a magyarok rokonszenvének csökkenését az olasz szövetséges iránt, ez egyúttal megfelelő mértékben igazolja azon egykedvűséget is, amivel magvar hi­vatalos helyeken viselkednek az olasz érzelmek es óhajtások tekintete- —s ben. Most még csak az hiányzana, hogy a magyar sajtó ho? zálátna az olasz hadseregnek Caporettonál történt áttörése leírásához és az ola­szoknak a Piavéig tartó vad futása ismer/te éséhez. Folyt.kov./ Ha/L

Next

/
Oldalképek
Tartalom