Bizalmas Értesítések 1934. október-november

1934-10-17 [1483]

A JPári s, októbor 17. /ifiagyar Távirati Iroda/ A Petit Párisién a következőket irja: Belgrádban és másutt is csodálkoznak : . azon hogy a magyar kormány milyen" kí vésse meggyőző cáfolatokat hozott nyil­vánosságra. A marseillei merénylők vallomásai alapján kitűnik, hogy a magyar hatóságokat felelősség terheli. Kérdi a lap, vájjon a magyar kor­mány cáfolatai miért ily cm kitérő hangúak. Ezekbon a cáfolatokban nagy zavar jelét látjuk - fojozi be • cikket a lap. ?i/v*i • Ilii § L o n d o n,október 17. /Magyar Távirati íred a* / A Times belgrádi levelezője ioézi a belgrádi rendőrség hivatalos nyilatkozatát, amely szerint a gyilkos azonos georgiev macedón forradalmárral, aki 1932* óta a budapesti macedón forradalmi szerveze. vezérénak helyettese, majd később vezére lett. Ugyanakkor összekötőtiszt volt a bécsi szer­vezettel és ő oktatta a lőfegyver kfzelésére Magyarországon és egyéb szomszédállamokban az ottélő horvát terroristákat* > & A lap szorint a három letartóztatott vallomásából kitűnik* hogy a macedón for­radalmárok a magyarországi és olaszországi horvát terroristákat 1 együtt dolgoztak és valamennyien bele vannak keverve a király meggyilkolásába. A horvátok és a macedónok a jugoszláv állam legellensegesebb elanei­Jugcs zláv felfogás szerint kétségkívül idegen segítséget kaptak - igy folytatja a levelező. A király temetéséig függőben marad az a kérdés, hogy a jugoszláv kormány milyen lépéseket tegyen a horvát táborok meg­türésével kapcsolatban egyéb országokat esetleg t rhelő felelősség ügyében> azután /a temetés után/ különböző lehetőségekről lesz majd szo, mint példa ul a népszövetséghez vale folyamodás, vagy jegyzék küldése az illető idegen kormányhoz vagy kormányokhoz. A kisantant ál­landó tanácsa közvetlenül a temetés utan összeül és foként erről a kérdésről tanácskozik. Meglehet, hogy a balkáni egyezményt aláíró­hatalmak is tanácskozni fognak* A Morning Post párisi levelezője szerint a francia kormánynak az az elhatározása, hogy folytatja az olasz-francia közeledés részét alkotó ola sz-jugoszláv békítési politikát szükségeséé teszi, hogy Sán­dor király meggyilkolásából támadt nemzetközi kérdéseket nemcsak eré­lyesen, de a legnagyobb óvatossággal kezeljék* Benes kétségkívül erről tárgyalt Lavallal Parisban. A belgrádi kormány bizonyára nem dönt a kisantantkülügyminiszterek tanácskozása előtt. A francia külügyi hivatal reméli, hogy azt az elégtételt, ametyet a jugoszláv kormány követelni fog, a többi hat "lom álltai gyakorlandó nyomás alakjában lesz majd^ lehetséges elérni olyanmódon, amely nem semmisiti meg a béke megszilár­ditásánakr emányét és nem vonja maga után a nemzeti büszkeségi eles­leges megalázása t. A nyomást esetleg olyan alakban gyakoroljak, hogy a Magyarország ellen emelt vádakat a népszövetségi alaookmány ll.szaEasza alapján a népszövetség elé terjesztik. A .Daily Telegraph diplomáciai levelezője szerint diplomáciai körökben állandóan erősödik az a meggyőződés, hogy Sándor király tragikus halála me gyorsítja majd a "Franciaország, Oh szország és Jugoszlávia közötti megegyezést. A belgrádi nagyfontosságú kisantant­értekezlet megerősíti a kisantant politikáját. Ugyanekkor Benes és Ti­tulescu valószínűleg sürgetik Jugoszláviát, hogy okvetlaiül ragadja meg Mussolini kinyújtott béke jobb ját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom