Bizalmas Értesítések 1934. október-november

1934-10-26 [1483]

/L/ § L o n d o n.október 26. /Magyar Távirati Iroda./ Yfard Price a Daily Maiinak Bnapestről küldött hosszabb jelentésében kifejti, hogy Németország fokozott megerősödése szemmelláthatólag komoly ^hatást gyakorol középeurópai szomszédaira, akik kezdik érezni a rájuk nehezedő nyomást és biztositani akarják helyzetüket. A legfeltűnőbb lépés a kisantant növelését célzó kísérlet lesz.^-A román, görög és török külüg3^miniszterek kedden fontos tanácskozást tartanak Ankarában. - Midőn Belgrádban megkérdeztem Titulescut,a kisantantértekezlet elnökét - irja Ward Price - mi a különbség á kisantant és a balkáni csoport között, Titulescu igy felelt: - Mindakettő egy és ugyanaz. A kisantant terjeszkedni akar - igy folytatja a cikk. Eddig csakfiomániából, Csehországból és Jugoszláviából állott, amely államok a Magyarországtól szerzett területnyereségeiket akarták megvédeni. Franciaország, amelv ugyancsak ellenzi a békemódositást, állandóan segitette, buzdította es felfegyverezte ezeket az államokat." i\mig ellenfelük csak a nyolcmillió lakosú Csonkamagyaror°zág volt. addig a negyvenhatmillió lakosú kisantant biztonságban érezte magái, Németország megerősödése azonban kezdi veszélyeztetni a kisantantállamok lelki nyugalmát,- Néne tors zá§, ha egyesül Ausztriával, vFugoszlávia közvetlen szomszédja lenne és kétoldalról venaé körül Csehországot."Ezért most a kisantant Törökországot, Görögországot és Bulgáriát is be akarja vonni a táaorbao Meglehet.- hogy Bulgária bizonyos területek visszaadását követeli ajándékul a belé esért. Ezzel kapcsolatban Titulescu a következőket mondotta: - Nem fontos, hogy Bulgária csatlakozik-e vagy sem. Mi ugy bánunk vele,mintha hozzánk tartóznék. '. i*+

t3V

~&.& Még az is meglehet, hogy a kisantant a veeszély hatása alatt Magyarország iránt is barátságosabbnak mutatkozik. Ebben a tekintetben Titulescu igy nyilatkozott hétfőn Bukarestben: - Magyarország xerületek visszaadását követeli. Ez lehetetlen-' ség. Egyetlen élő román államférfiú sem volna biztonságban, ha ehez hozzájárulnak. Minden határ átok és minden határ körül'elégedetlenség van. Ezért azt mondom: Tegyük közös határainkat szellemiekké. Kössünk olyan szoros gazdasági egyezményt^ amely a magyar-román határt a jövőben pusztán névleges határrá tenné. Ez a javaslat termesze tesen Romániát jelenlegi területeinek háborítatlan birtokában hagyná - igy folytatja a c ikk. Buda pest en nem mutatnak semmiféle hajlandóságot aziránt', hogy a határok szellemiesitéséhez hozzájáruljanak. A magyarok nyíltan kételkednek Románia jóhiszeműségében a javaslat végrehajtása tekintetében. A magyar közéleti szereplők és diplomaták azt mondják, hogy Románia, amely olyan sokmillió magyart hajtott uralma alá, előbb bizonyítsa be a békeszerződések iránti tiszteletét, mielőtt uj egyezményt javasol, Szüntesse be a magyar iskolák bezárását, amelyhez az elcsatolt területen^l-kó magyar kisebbségnek joga van, szüntesse be a magyar nemzetiségű alkalmazottak elbocsátását és ne toloncoljon el magyar cs°Iád ok? t Románia távoleső részeibe csk azért, mert gyermekeik az utcán magyarul mertek beszélni. Hozzáteszi végül a cikk, hogy Magyarország nem akar Németország érdekköréhez csatlakozni. A ma gyar"nemzeti szellem büszkesége nem n^ugodhatnék bele abba, hogy Magyarország a megnagyobbitott német állam függeléke legyen. GömHŐs Gyula miniszterelnök^erőteljes vezetése alatt Magyarország leküzdi a gazdasági nehézségeket. Kereskedelmi helyzete ujabban javult és rendithetetlenül ragaszkodik ahoz a tizennégyéves törhetetlen meggyőződéséhez, hosy Burópafizigazság követelményeként és a jövc béke^érdekében is méltányosan módosítani fogja azokat a határokat, amelyeket a trianoni szerződés alkotóinak elhamarkodottsága és ostobasága Magyarországra kényszeritett .TWT .< /n