Bizalmas Értesítések 1934. október-november

1934-10-25 [1483]

±. • I ? i 1 ?' r a d-' ckt óber 25, A Stampa nevü szerb lap buda­pesti táviratot közöl, amelyben a következőket irja: A jugoszláv kö­vete jegyzéket intézett a'magyar kormányhoz, amelyben felvilágosi­tast ker Pavelics Antalról, a terrorista-szervezet főnökéről, s L , n A jegyzek az alábbi kérdésekre kér.feleletet a magyar kor­mánytól: ^ Magyarországon és mikor utazott el onnan utoljára? 2,7 Miből tartotta fenn magát Magyarországon? ' « 3#/ kivel tartott fenn Pavelics összeköttetéseket nagyai?­orszagi tartózkodása alatt? 5J Vi/Vi /L/ § L o n d o n,október 25. /Magyar Távirati Iroda./ A Morning Fost diplomáciai levelezője szerint Gömbös Gyula miniszterelnök varsói látogatása alkalmával a magyar békemódositási törekvések mm kaptak semmiféle biztatást, sőt a reviziót még osak nem is emiitették, meg­beszéléseket kizárólag a két ország közti kulturális és gazdasági össze­köttetések javítására korlátozták/Lengyelország ugyan mindig barát­ságos érzelmekkel viseltetett Magyarország iránt, de nem kívánja a bé­kemodosi 4 "ás / veszedelme.s elvét pártolni. Jf lengyel-francia viszony ke­yésbbé szívélyes ugyan mint volt, de az elhidegülés nem lehet maradandó. & lengyelek tudják, hogy fegyverszünetük Németországgal csak ideiglenes és .jóllehet elég erőseknek érzik magukat, hogy Parissal szemben kimutas­sák függetlenségüket, érdekeik mégis túlságos szorosan fűzik őket Fran­ciaországhoz és így nem valószínű, hogy az ellenkező táborhoz-pártol­janak át. bizonyos, hogy a franciaellenes német-magyar-lengyel szö­vetség alakításáról való híresztelések nagyon túlzottak, ha ugyan egy­ál talab an iga za k» To/L • ; • :: B e r li n, 25. Október. /üng.Tel.-Kqrr.-Bureau/ In einem Ungarn und Polen 1 ' betitelten Arrikel bescháftigt sich Árpád.Török ausführ­ich mit dem Verháltnis der beiden Staaten. frotz der verschiádenen geschichtlichen Relationen hatten íngam und Polen in den letzten Jahrzehnten und auch in der Nachkriegs­,eit nicht viel .. " Gemeinsamkeit miteinander. Dabei spielte gewiss Luch der nolniscn-deutsche Gegensatz eine Rolle, da die ungarische Aussei­olitik immer Anlehnung an das leutsche Reich suchte. Die wichtigste Voraus­setzung der ungarisch_polnischen Annáherung erblickt Török in der deutsch­)olhischen Verstándigung. Dies"wírd auch in Ungarn - so schreibt er weiter - nicht jestritten. Die ungari schen Kreise. dié in den letzten Jahren eine fran-" .ösische Orientierung betrieben hantén, wurden durch die ungarnfeindlichen ,usserungen Barthous bei seiner Balkanreise in weitgehendemlíasse * •nttáuscht. v . Ebendeshalb findet man in Ungam wertvoll den aiderstand Poléns eegen die Bartuschen Ostpaktpláne. Polen gehört heute mtschieden zu jenen Staaten, die kein unbedingtes. Interessé mehr an ler Brhaltung des heutigen európai schen Zustandes habén. Ungarn hat allén krund die heutige Machtegruppierung in Európa zu yerdammen, und so sucnt >s den Weg nach arschau. Es gibt in der G-egenwart zwischen den beiden ítaaten keinen unmittelbaren Interessengegensatz und es muss darán er­Lnnort v/erdon, dass Ungarn zu einer Zeit als Polen durch den russischen formarsch kari. bedrángt wár, seine Rand nach Polen hilisoereit ausstreckte. fn/Vi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom