Bizalmas Értesítések 1934. január-június
1934-03-10 [1481]
/-/ P r a g , 10_. ilaerz. /űrig. Tel.-Kor r.-^ureau/ Anlaesslich der Dreistaatenverhandlungen in Ttom wird der Prager Ir&sse aus Rom gémeidet: In verantwortlichen politischen Kreisen Italiens verdén die Direktiven der italienischen Aussenpolitik für die Herstellung des Dcnauraumgleichgevichtes folgendemassen praezisiert: . V. Habsburgrestauration: Diese kommt nicht in Frage,Die offiziősen Auslegungen stelién eine , ; Ablehnung der Idee dar. Anschluss: Der Anschluss 'bedeutet nach italienischer Auffassung schwere Komplikat ionén selbst militaerischer Natúr. Italiens Interessen an..der Donau ind in Vien erfordern die Lrhaltung eines selbststaéndigen Osterreichs. Italien und die Kleine Entente: In den Beziehungen zu der Kleinen Entente wünscht Italien eine Vertiefung nicht nur der wirtschaftlichen, sondern auch der kulturallen und politischen Baende herbeizuführen. Eine Annaeherung zwischen den Stahdpunkten Ivíussolinis und des Minis ters Ben esc h könnte nach hiesiger Auffassung nur nutzbringende Hesultate zeitigen Italien-Osterreioh-Un^Lrn*. Die drei Staaten wollen keinen neuen T/r aechteblock bilden und keine Zollunion abschliessen. Es wird an eine Bindung der beiden Donaustaaten unter einander gedacht, die dann eine parallellé Politik mit jLÍom herbeiführen dürf te, um schliesslich in den'Iirtschaftsproblemen Hand ind Hand mit der Kleinen iintente vorzugehen. ' eiter wird der Prager l'resse aus ltom gémeidet: Am/Vorabend der rőmischen Breierkonf erenz wd ederholt man in politischen Kreisen, dass eine erspriessliche und nutzbringende Lösung des Donauproblems nur unter lütwirkung saemtlicher interessierten Staaten « erfolgen karín, weshalb auch die iíitarbeit der Kleinen -^ntente erwünscht und begrüsst wird. In Kom vürde man einen -besuch des Aussenministers Benesch Tiegrüssen* IJussolini selbst brachte dies in seiner Senatsrede im Frahjahr des Vorjahres bereits zum Ausdruck, indem er erklaerte, er habe das Exposé des Hinisters Benesch mit gr©ssem Interessé geleseru Die Entwicklung der heutigen Situation reicht alsó weit zurück, denn bereits im September des Vorjacres hiess es/rőmischen politischen Kreisen: Kit werden mit der Kleinen En tente zu einem Ücereinkommen gelangen. J. in A § P á r i s, március 10*/Magyar Távirati Iroda/ A Newyork Herald berlini tudósítójának jelentése szerint Falkenhajn Pdchárd volt hadnagyot Falkenhayn tábornok fiát, és Sosnowski György bárót, valamint több más arisztokratát letartóztattak. Ezek a letartóztatások körülbelül egy hétcel ezelőtt történtek. A letartóztatottakat kémkedéssel vádolják, A hatóságok a legnagyobb titoktartással járnak el és a sajtó semmit sem közölnet az ügyről. A, í P á r i s, március 10,/Magyar Távirati Iroda/ Levis Mirrerpoi^ herceg a magyar aris tokrdákrói irt oikket. Ismerteti a magyar foíri társaság szellemét és közli Apponyi grófnővel és Andrássy grófnővel folytatott beszélgetéseit. Kö/V Í — — - ORR "VÍLTÁR K. üokció a § P á r i s, márci i s lO./Magy-.r Távirati írod-/ A Notre Temps xiuer Pál cikkét közli üözépeuróp.- politikai válsága cimén. Auer hely tele ni ti a kisr.ntcntnak a békekötések óta folytatott politikáját, amely Magyarország körülzárás-ra iráayul. Ez a politi-a Magyarországot arra kényszeríti, hogy nr : s államokkal keressen megegyezést."L kisantant idegesen nézi ezexct a törekvéseket. Lehetséges, hogy a Duna-völgyében a hatalmat egyensúlyának politikája fog megszületni! ez azonban csak ideiglenesen biztosíthatja a békét. ^uer Pal szerint az igazi megoldás az összes dunai népek együtcm ködése volna. A megegyezés lehetséges és Franciaország"! valamint egész Európa érdekében is kívánatos volna. Sajnos, a kisantant merevsége a jelen pillanatban minden megegyezést meggátol, .mer Pál felszólítja a kisantantot, hogy a végleges béke érdekében a tizenkettedik órában hozzon meg bizonyos áldozatokat. A § P á r i s, március 10./k,.gyar Távirati Iroda/ A Petit Párisién és az Echo de Paris részleges római jelentést közöl a romai \ osztráké-magyar-olasz tárgyalások pro grammjáról.
