Bizalmas Értesítések 1933. július-december

1933-07-28 [1480]

*)K Í »A § ?. a r 1 s » j ul , ius S 8 * /Magyar Távirati Iroda/ Az Intransigeant 6romai tudósítója Gömbös Gyula miniszterelnök megbeszélés eiről a következő­' ket jelenti lapjának: A magyarok az itt következő három pontban foglaltak határozottan állást: " • 1, Magyarország ugy véli, hogy a kisantantállamofehoz való" kö­zeledőé, akar politikai, akar gazdasági formában történjék is, nem segít­hetne Magyarország mostani helyzetén. A Csehszlovákiával és Jugoszláviával fennálló gazdasági érintkezést lehetetlen volna kielégítő médon kifejlés te niiegyrészt az erdekeit államok gazdasági alkata miatt, másrészt peaig az" azért, mort ez országok és %gyarország között mindig csak igen korlátozott gazdasági kapcsolat állott fenn. Magyarország a megoldást csak abban lát­Í a, hogy Ausztriával szorosabb gazdasági és politikai kapcsolatra lép laszorszag részvételével. Egyszóval a magyar kormány legalább is pilla­natnyilag nem óhajt csatlakozni a balkáni Locarno francia és olasz e^lgoráo­lásához. . . 2. Magyarország ugy véli, hogy a trianoni szerződés revízió­ba minden esetre első feltét ele Közép európa gazdasági és politikai újjá­építésetek. 3, Magyarország helyesli, hogy a revíziót Olaszország kezde­ményezze a négyhatalmi egyezmény szellemében és a népszövetség alapokmá­nyának módozata szerinte JMágyarorszugnak eltökélt szándéka, hogy ezt a kér­dést a legelső kínálkozó alkalommal szőnyegre hozza és békés uton segítse megolááshoz. Ami a Tétföld kérdését illeti, ^iagyarország hivatkozik a tót bizottság Genfbai legutóbb előterjesztett emlékiratára, amely a Tét­földnek "agyarországhoz való csatolását kéri. Magyar felfogás szerint a csehszlovák állam megalapításakor a. Töt föld hovatartozásáról népszavazást kellett volna tartani, est azonban %gyarország zavaros viszonyai miatt nem tették meg. Magyarország elhatározta, hogy Genfben támogatni fogja a tót bizottság követeléseit es népszavazás elrendelését kéri majd a népszö­vetségtől. G . §Bukarest, július 28. /Magyar Távirati Iroda/ Pop Ghi#a volt közoktatásügyi államtitkár tovább folytatja az Adeverulbm " támadásait- Fiedler nagyváradi püspök ellen. Mindenekelőtt megdicséri a kor­mányt, hogy erélyes kézzel nyúlt a dologhoz és a Szentszéket f elkér te. hogy a román állam ellen dolgozó püsököt fenyítse meg, Pop ezután ismertette a svábok helyzetét, akik/Tiosszu évtizedeken át a magyar uralom alatt-a katoli­kus papság arra /et/ hasznaik t fel, hogy elmagyarositsa őket. A kato­likus papság meg is felelt ennek a célnak. Bevezettek a magyarnyelvű is­tentisztelet eket, A svábság, miután nem volt politikai meggyőződése, zúgo­lódás nélkül elfogadta ezt. A határok megváltoztatása után az elmagyarosi­tás munkáját még mindig folytatják a katolikus papok, hogy a szétszórtság­ba a határ menten élő magyarságot növeljék és az elmagyarositott svábok számával megfelelő bizonyítékot szolgáltassanak arra nézvo, hogy a határ íujntén naípr tömegekben élnek magyarok és e terület Magyarországhoz voló visszacsatolása indokolt óe jogos, A szatmári és nagyváradi római katoli­kus püsT^knGfoviTrr. ttúiát az a firvátáágcc, hogy ezen a területen minél hama­rabb és minél eredményesebben elvégezzék az cMagyarosítást, Fiedler e-kül­detésnek tolj os mértékben megfelel. A cikk ozutá n Fiedler kinevezésével foglalkozik. Fiedlort a szokástol eltérően a király kihallgatáson fogadta ós maga vette ki 1D3D az esküt. Meg kell állapítani, hogy Fiedlor elárulta a svábok ügyét, meg­osalta a korinányt.s visszaélt a király bizalmával is. Senki sera. akarja, hogy Fiedlor olnémetcsitö akciót vezessen, do mindenesetre kötelessége lett volna az elmagyarositó akciót meggátolni. Ez az~onban egyre tovább folyik* Ma is a katolikus iskolákban magyar nyelven folyik az előadás, holott a lakosságnak túlnyomó része svábé Pop a cikk végén újólag követeli Fiedler azonnali cl távoli e. tását, m<rt csak igy lehet gátat vetni'az elmagyarositó akciónak ós tiszta német érzelmű pöspököt kell kinevezni. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Ta/Vá . K. szekció^-'

Next

/
Oldalképek
Tartalom