Bizalmas Értesítések 1933. január-június

1933-06-16 [1479]

G §Bukarest, június 16, Mgyar Távirati Iroda/ Az Adcvorul mai számában Branistoa^cfolj^a-i ja budaposti benyomásainak ismortetését. Mai cikkében politikai benyomásairól számol be. Nyilvánvaló - irja -, s ez nagyon természetes , hogy a magyarok szüntelenül országuk közeli múltjára gondolnak és minden törtkvéslik arra irányul,hogy ez a mult újra feléledjen. Az is világos, hogy az utódállamok teljes joggal szem előtt tartják a magyaroknak ezt a törekvését. Azonban sem ezek az államok, sem Magyarország nem mellőzheti a földrajzi szempontokat* Ez a megfontolás azt követeli, hogy'a közös határokra való tekintettel valamilyen modua vivendit találjanafc,ame]y biztositja a békét es a nyugalmat. E nélkül egyik állam eem menekülhet jelenlegi nyomorúságos helyzetéből. Azt a benyomást szereztem ÜJ

agyaroBszágon - golytatia a cikkiró - , hogy a maararoK, ha talán még nem is léptek rá a megértés utjám, de már bent vannak a kanyarodóban a megértés felé. Az bizonyos.hogy a közvélemény ébrentartására a nemzeti irány, hangoztatását túlzásba viszik és a revizionizmust erősen hangoztatják, A felelős politikusok azonban •ár megértették és egyre többen meg fogják érteni a valóságos helyzetet és azt a veszedelmet, amely a gazdasági válság állandósulásából száimazhátik. Mindkét ország diplomáciája elérkezettnek láthatja az időt a hármon zálás munkájának megkezdésére, mert senmi sem biztosítja annyira a jelen* legi politikai határok állandóságát, mint a kereskedelmi határok eltörlése. Az újságírók nemzetközi kongresszusa alkalmaséi Budapesten, járt Jon Ploroiu. az Universul mai számában harmadik cikkét irja lagyar*országi tapasztalatairól. Mai cikkében elmondja, hogy a magyar revizionista propaganda a lehető legjobb technikai eszközöket veszi igénybe. A kongresszus ideje alatt a magyarok nem folytattak nyílt propagandát, hanem sokkal rafináltabb eszközöket használtak fel erre. Egyes lakomakon történtek felszólalások a revizio érdekében, másnap azonban az ilyen felszólalásokat a hivatalos közegek dezavuálták,mint Telelőtlen személyek kijelentéseit. A kongresszus után a Pesti Hirlap egy sikket közölt, amelyben elmond ja, hogy Magyarországnak nemcsak ez a nevető^ kellemes arca van, amit a kongresszus tagjai láttak, hanem-van egy fájdalmas vérző arca is, amely az elcsatolt területekert sir. Az utódállamok %gvarország reviziós kéréseire háborúval fen/ ege tő znair Ki a béke ellensége, kérdi a rom^n ujságiró* és mindjárt válaszol is rá, hogy Magyarország.'Meg jegyzi még, hogy a magyar propaganda ellen tiltakozni céltalan lenne, a Pesti Hirlap cikke nélkül a kongresszus tagjai azzal az ábrándképpel mentek volna el, hogy a magyarok kezdenek'oraebredni a val°ságra és kezdenek megnyugodni. így azonban jobb, mert ttidjuk az igazságot. Annyit még . meg kell jegyezni,hogy nem szokás valakit meghívni azért, hogy elmenetelekor megrágalmazzák. Nem kellett volna meghívni a kisantant-ujságirókat^mint ahogy ezek sem vesztettok volna semmitjha nem mentek volna el olyan országba,amoly eltávozásukkor megrágalmazza országukat. Ha/Sz ^ , .§ Z ala o g c r s z c g,juniua 16. Űrnapján legitimista demonstráció volt Zalaegerszegén a Magyar n

ök ozunt-JGorons, ószövetsége zalamcgyei szervezeteinek közgyűlése keretében. A gyűlésen az cr szagos ezővctsoe részerői Odo-scalchi Károlyné hercegné, .továbbá Parkos Tibor ós Eray István báró országgyűlési képviselők ős Ábrahám József szépet ki kisgazda beszéltek. Valamennyien a királykérdés megoldásinak . íooszcrüsegéről beszéltek az osztrák problémával kapcsolatba! ./MTI./ To/L * ' , § M agya r ó v á r, június 16. Püski községben a nemzet ia szo OLC listák mintegy három.zázan •: . •• gyulát tartottak. A gyűlésen ralify Fidel gróf, a Mesko-párt vidéki vczéic, mondott politikai bcszeact. Rajtakivkl Viola Béla korcsmáros is felszólalt. /MTI./ íu/L