Bizalmas Értesítések 1932. január-december

1932-04-21 [1478]

0—o § p r á g a,április 21. /Magyar Távirati Iroda./ Á Lidové Noviny budapesti levelezője kiragadja bárd Korányi pénzügyminiszte r költségvetési beszédéből azt a kitételt, amely szerint Korányi "nem akar proletárokat látni" ós vezércikket ir e témáról. - Korányi nem akar proletárokat látni - irja de a magyar társadalom nemcsak gazdasági okokból proletárosodik r el, hanem saját kormányának politikája következtében is. Magyarország mindig szegény or­szág volt, ami a tőket illeti. A mai Magyarország ^ületének háborueldt­ti nemzeti vagyonát pengő értékben körülbelül 25 milliárdra lehet bocsülni, EbTbal a háború, az infláció és a föld elértéktelenedése hét milliárdot vett el, vagyis többe|. mint amennyi a legutóbbi hatvan éven keresztül felhalmozott ingó tőke Htesz. Az ezeréves líaw arorszag anyagi ós szellemi fikciójának fentartása a háború után ujabb tőkéket nyolt ol, ujabb adósságokat t romtett. Amagyarok szive^son esináltalc adósságokat és bámulatraraólto sikerrel érték el kolcsőnoikot, Magyarország külföxcU adósságai 1924. óta megtízszereződtök. Ennok a füléig eladósodott állam­nak ós önnek a legmagasabb körökig olproletárosodott lakosságnak akar­ja Korányi bobo^seLr., hogy prolétármentes államot teremt. Ugyanakkor azonban elvárja az állam lakosaitól, hogy a iövő költségvotési évben 1,207.300.000 pengőt teremtsen elő az állampénztár számara, ebből is 806.2 miÜió pengőt közigazgatási célokra, tehát ellenérték nélkül A költségvetés összeálli- ásanál Korányi igazi varázslónak mutatkozott. Ebbon a költségv.tósben nincsen deficit és nincsano felesleg. A, kiadások és a bűvé jlok pontosan egyeznek a türolims papiroson, jóíloh t épen a magyar pénzügymmiszt ornok szomólyes tapasztalat alapián tudjnia kollono, hogy óbbon az országban a valódi kiadások evőnként 10Ö-150 millió pengő­vel többot tesztek ki, mint amennyit a költségvetés olőirt; mar akkor is igy volt oz, midőn a nagy mozőgazdasagi oxportkonjunktura uralkodott. Korányi költségvetése már azért is optiv^sta Költségvetés, mert az olmult év októberében kiadott népszövetségi, pénzügyi jelentésnél kedvezőbb fel­tételezések alaoján készült el. Ezért ez telpson helytelen ós tisztes­ségtelen költsógv tós, amelyet senki sem vohot komolyan, maga megalkotó­ja sem. Korányi jól tudja, nogy az állompénztárnak már márciusban oly kevés oevét ele volt, ihegy a kormánynak a nagybánkokat kénysz erkölcs önre kellett rávennie az áprilisi fizetések biztosítása céljából. A szeQólyi kiadások azonban ebben a költségvetésben is még mindig az összkiadások^ 54 százalókat teszik ki. Nyolc hónap óta az állami alkalmazottak fizeté­sét háromizben csökkentettek, do az igy ólért megtakarítás csak 73 mil­liót tesz ki. Ujabb fizetéscsökkentés az adóforgalmat csökkentené, ami viszont az adók általános folomdését vonná maga: ntán. Tévedés í volna azonban azt hinni, hogy ezt a súlyos helyzetet kizárólag r az általános gazdasági válság okozta és a mezőgazdasági termékek arának csökkenése, Epen a költségvetés adatai mutatják, hogy a kormány nom mer, vagy nem tud a bajok gyökeréig nyúlni; a pénzügyminiszter be­jelentette, hogy a különböző minisztériumokban ós állami üzemekbon 1716 alkalmazottat bocsátanak ol: a honvédelmi minisztérium költség­vetéséből pedig viszont egyetlen, alkalmazottat som törölt k. J» honvé­delmi minisztérium 95.8 millió- pongős té eléből csak 100.000-rot töröltök, viszont ez a resszort uj jövedelmi forrást szerzett 300.000 pengő hozadékkal, úgyhogy a leszerelési konferencia évében a magyar hadserjg költségvetése a valóságban 200.000 pengővel omelk'jdik. ^Békéscsaba, április 21. A békéscsabai államrendőrség dr Kvasz György békéscsabai Ügyvéd lakásán házkutatást tartott és nagymennyiségű cseh és íót propaganda röpiratot foglalt le. Ezek-r neka röpiratoknak - elkobzását a vizsgálóbíró elrendelte, A rend­őrségre előállították Dorkovics Jánost, aki annakidején a Békés­csabán megalakulni akart Szlovák kulturegyesületnek egyik veze­tője. /MTI/

Next

/
Oldalképek
Tartalom