Bizalmas Értesítések 1932. január-december

1932-04-06 [1478]

Cr ^Bukarest, ápriláa i< /toacyar Távirati Iroda/ Az Adoverul kommontálja Maniu ki jelentőseit Magycrorszag ót Románia porszonáL^iniá iával kapcsolatban, A lap nem osodálkozifc azon, hogy Maniu válasza ebben a kér­désben katogórikusan nógativ. Az erdélyi román nép. amely a háború előtti uralom alől'fölszabadult még nem emelkedhetett kulturális és gazdasági szem­pontból oda. ahol tulajdonlapén helye volna* Nem'is tehette ezt. mert az egyesülés óta eltelt 13 év túlságosan kovés ahhoz, hogy egyenlők le gyének^ az­zal a magyar kisebbsége^*,amely századokon keresztül uralkoad elem volt Er­délyben. Bármennyire is optimisták vagyunk - mondja a lap mégsem állit­hat iuk,hogy ezt a kulturális munkát pár óv alatt cl lehot vfcgozni. Politi­kailag nem gyakorjlhatna érezhető nyomást az ordélyi románságra a perszonál­unió, de annál inkább gazdasági és kulturális vonatkozásban* Ncgyon Jól"meg­ért juk Magyarorsz ág felfogását, hogy miért támogatja ezt a váHalkozast. de meg kell értenünk az erdélyi t ronán nép életérdekpit is. valamint kulturális ós gazdasági előretörés! vádját ós azt, hogy onnok a nöpnok továbbra is éreznie koll hogy többségot alkot* Eangsulyozzuk, hogy többségről és nem ttraikoddblépről van szd,nort a román állam politikája nom lőhet az etnikai kisobbsűVgckkcl szemben elnyomd politika, A porszonál-unió folytán Budapest­től Brassóig igen sok viszonylatban ujbdl a háboruelőtti atmoszféra honosod­na megmarni pedig mogenogedhetétlen még akkor-is, ha más szempontokból Ro* mánia runt állam előnyősobb helyzetbe Sorülno. A nemzeti államok föderáció­ját a legnagyobb szimpátiával kísérjük, de a pcrszonál-uniS problémája na nogvalősithatatlan, r J —»— G §Bukarest, április 6, /Magyar Távirati Iroda/ Gyárfás Ele­mér dr, szenátor a szenátusban nagy beszédet mondott a mezőgazdasági adóssá­gokat konvertáld törvényjavaslat tárgyalása során. Kimutatta, hogy c javas­lat nagyon hézagos, mert csdt a mezőgazdaság érdekeit képviseli a többi tár­sadalmi osztályok rovására, A javaslat rombadönti a hitelélet alapjait ^-magyar párt nem akadályozza ugyan meg a törvényjavaslat megsza­vazását* nert a maga részéről is szükségesnek tartja a mezőgazdákon vald se gitóst, de a következményekért a felelősséget áthárítja a kcrmányfca, A javaslat előadója többször félbeszakította Gyárfás Elemért beszé­dében, Argctoianu pénzügyminiszter pedig a következő kijelentést tette: hagyja előadó ur Gyárfást beszelni, mert ő azt a politikát'dicsé­ri, amolyet Magyarország követ, nidőn'nom fizeti külföldi adósságait. Ha a dunai államok Konföderációja sikerül, akkor más lesz Románia helyzcto, a­nely külföldi kötelezettségeinek dogot tesz mint Magyarorszagé, amely nem fizet, Moldovanu szenátor; Az On intrikái nálunk nem találnak talajra, Küldje azokat Budapestre, Gyárfás Elemér energiukusan tiltakozott Moldovanu közVeszdlása miatt, Moldovanu; Engedje meg,hogy megkérdezzem: Jobb-e önöknek otthon Budapact«n, jobbak-e ott a törvények mint itt nálunk Romániában: Ha ezt ál­lítja, akkor Ön abba a helyzetbe kerül, hogy jobbnak tünteti fel az itteni állapotokat mint a budapestieket. Gyárfás Elemér: Szenátor ur abba a helyzetbe akar hozni,hogy én arra feleljek, . . (érzem magam otthon: itt;vagy Magyarországon ? En a ma-^ gyarországi ' holj helyzetet nem ismefcenumert 13 év dta nem voltam Ma­gyarországon* Ezután Gyárfás Elemér tovább'bírálja a törvényjavaslatot és meg­említi az erdélyi telekkönyvi rendszert,amelynek bevezetését a régi rogátöan is szükségesnek tartja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom