Bizalmas Értesítések 1932. január-december

1932-04-04 [1478]

I ? P

..

á íu

1 s

> IP

1

"

1

}

1

? 4. /Magyar Távirati Iroda/ A-dunai konferencia ügyében a Populaire kűlon álláspontot képvisel. Tardieunaka dunai szövetség tervezetevei - irja a lap - az a oélja, hogv megakadályozza Németország es Ausztria csatlakozását. Nem nyugtalanítfa az, hogy ilyeánódon a magyar es az osztrák legitimisták szándékát vitte íJttSoSíiSn +?* ^ *h

h

,m Németországban bizalmatlanságot. Olaszországban l^fe+Jf^!!

1811

!^ ébreszt s nemlatja be, hogy nolifikajawal csak súlyosbít ja^urápa es kovetkezésképen-Franciaorlzág válságát. — m mm í- Í l o n d o n, április 3. /Magyar Távirati Iroda/ Némi feltűnést keltett , hogy Tardieu első látogatása, amelyet puszta udvrriassági látogatásnak terveztek, olyan sokáig tartott. Tardieu a Dovning Streef-ből viszszatéryo idegesség és nyomott hangulat benyomását keltette.; MacDonald'nyugodtnak és megelégedettnek látszott s különösen erélyesen hangoztatta, hogy Anglia az összes államokkal való kooperációra törekszik és szó sem lehet kulon megállapodásokról. • T §p á r i s. április 4./Magyar Távirati Iroda./Rosoníeld a Populaireben kifogásolja, hogy a Népszövetség pénzügyi bizottságónak jelentése nem tesz említést a gazdasági válság okainak felsorolása alkalmával arról a politikai uralomról, anoly Magyarországon, Bulgáriában és Görögországban fenn *11*Magyarország t%j ' összeomlását elsősorban Bethlen és' Gömbös kárhozatos gazdálkodása okozta, amely kifosztotta az ország erőforrásait és titkos fegyverkezore költötte a közpoAZcket.A pónzürvi bizottságnak elsősorban azt kellett volna ajánlania, hó^j ezekben az áll-nokban igazi parlamentáris kormányzat létesüljön, mert külöhben elvesztik a pénzüket az egyes államokban azok azok az adófizetők, akik a bizottság ajánlatára pénzt kölcsönöznek* T § P á ri s, április 4./Magyar Távirati Iroda./Henry de Jouvenel' szenátor Montargis-ban a hadviseltek bankettjén felszólalva kifejtette, hogy a'francia Duna-tervezet Locarno politikáját akarja megvalósítani Európa középpé keleti részébeniltten a nemzetek ellenséges érzülettel viseltctask egymás-iránt és igyekeznek a nagyhatalmakat is is bevonni villongásaikba.;* nagy hatl áriaknak az a kötelessége, rc-m ' ennek a törekvésnek ellenálljanak ós igykezzenek békét teremteni közöttük. Ha valamelyik naghatalmo másképp járna el és saját hasznát keresve meg_ bontaná- az itteni törékeny egyensúlyt, akkor előbb ut$bb kitörne a viszály .Befejezésül hangoztatta a szen átor, hogy ^nglia és Franciaország egyetértése a legbiztatóbb záloga az említett területek végleges me gbókulésének.